Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 584

592 FOLYÚ IRATSZEMLE a fennállása idején vívott háborúkkal kapcsolatban. Megállapítja, hogy az Internacionálé kezdettől fogva harcolt a militarizmus és a háborúk ellen, s ez a harc elválaszthatatlanul összeforrt a nemzetközi munkásmozgalommal . 9. sz.: Eszmecsere rovatában a lap Az arab népek felszabadító mozgalmának problémái címen összefoglalót ad az arab nemzeti felszabadító mozgalom időszerű kérdéseivel történeti szempontokat is alkalmazva foglalkozó vitáról, amelyet számos szíriai, iraki, marokkói, libanoni, jordániai stb. marxista részvételével Prágában tartartottak (első része a 7. számban). A felszólalók valamennyien pozitívan foglaltak állást a nemzeti demokratikus forradalommal egybekötött egységharccal kapcsolatban, majd az ún. „arab szocializmus" jellegzetességeit bírálták, jellemezve egyúttal előremutató vonásait is. — O. M. akkori titkárának közvetítésével részt vegyen a kanton — a tanulmányban részletesen ismertetett, a svájci szövetségen belül konzervatívok és haladók között nyílt fegyveres összecsapásig is eljutott harcok után — esedékessé vált polgári törvénykönyvének elkészítésében. Ez azonban — mint szerző meggyőzően bizonyítja — nem terjedt túl a francia nyelven már jóváhagyott törvény német szövegének terminológiai egyeztetésén és egységes szerkezetbe foglalásán, anélkül azonban, hogy arra — mint azt a törvény alapjában konzervatív jellege mutatja — Szalay bármilyen érdemi befolyást gyakorolt volna. Szerző végül hangsúlyozza, hogy Szalay 1854. évi hazatérésében e munkálatoknak semmi részük nem volt: Szalaynak ekkorra sikerült magát az osztrák hatóságok előtt tisztáznia a Mazzini-féle 1853. évi milanói felkélés előkészítésében való részvétel vádja alól. — V. K. BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS. VII. évf. (1964) 6. sz.: ERKKITUOMINEN A szocialista forradalom és a burzsoá állam c. írásában megállapítja, hogy korunkban a burzsoá állam jellegében lényeges változások mentek végbe. Egyfelől az állam ma már nem korlátozódik a közvetlen erőszakszervekre, hanem egyre nagyobb szerepre tesz szert a gazdaság irányításában, másfelől az állam szféráján belül is szaporodnak az antimonopolista erők, s a tényleges vezetők köre egyre szűkül. Az állam funkciójának kiterjedése együtt jár az osztályharc kiszélesedésével. Az állam szétzúzása ma tehát elsősorban a monopoltőke bábjainak eltávolítását jelenti a hatalomból. Hogy ezen túlmenően az apparátusból mennyit kell szétzúzni és mit lehet megtartani, attól függ, hogy milyen mérvű az illető állam demokratizmusa. Ez utóbbi viszont a társadalmi erőviszonyoknak, a tömegek aktivitásának függvénye. A forradalom békés útja a nemzetközi fejlődés békés útjával együtt a tömegek kényszerítő erejének hatását feltételezi. Ez a stratégia lehetővé teszi, de meg is követeli a kommunisták széleskörű politikai szövetségeit. 8. sz.: A szám teljes egészében az I. Internacionálé megalakítása 100. évfordulójának van szentelve. Többek között közli VICTORIO CODOVILLO cikkét A marxista—leninista eszmék megszilárdulása Latin-Amerikában címen, melyben szerző történetileg bemutatja és vizsgálja a szocialista tanok elterjedésének útját az I. Internacionálé megalakításának idejétől napjainkig — és R. PALME DUTT AZ I. Internacionálé és a békeharc c. írását, mely részlet a szerző Az Internacionálé c. könyvéből. Dutt az nternacionáló állásfoglalásaival foglalkozik ETHNOCíRAPHIA. 75. évf. (1964) 2. sz.: BARABÁS JENŐ Megosztott település a Visztula mellett c. cikkében a Visztula balpartján, Wloclawek és Torun közt fekvő Nieszawa városka és Raciazek falu bomlófélben levő ún. kétbeltelkes települését vizsgálja néprajzi szempontból. A településforma jellegzetessége, hogy a belső lakótelken túlnyomórészt csak lakóházak vannak, legfeljebb különálló gabonás kamrával, tyúk- és disznóóllal, ritkábban lóistállóval; maga a gazdasági üzemhely a helység szélén külön települ. Az 1920-as évektől azonban megindult a külső komplex gazdasági udvarok felszámolása s egyszerűbb funkciójú cséplő- ós rakodóhelyekké való átalakulása, de még mindig külön övezetben. Napjainkban már csak a viszonylag szépszámú csűrt használják rendszeresen, újabb épületek pedig már nem keletkeznek. A szerző felveti a kétbeltelkes település genezisének kérdését is, de míg városi viszonylatban a Győrffy által felvetett védelmi szempont tökéletesen megmagyarázza a kétbeltelkes települést, a városi vagy mezővárosi majorságokat, a falusi településeknél ez a szempont már nem kielégítő. — NICOLAE DU NA RE A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál c. tanulmánya megállapítja, hogy a román pásztorkodás legelterjettebb formája a földműveléssel egybekötött, tehát letelepült pásztorkodás volt, elsősorban azonban mint sajátosakat a vándorló legeltető formákat: a „pendulare", transhumance" és nomád változatokat ismerteti, kiemelve, hogy a legeltetést kizárólag férfiak végezték, ebből a munkából a nők ki voltak zárva. — S. DOBOS ILONA AZ „igaz" történetek műfajának kérdéséről c. tanulmánya abból kiindulva, hogy a paraszti társadalom miti-