Századok – 1965
Tanulmányok - Mucsi Ferenc: A szociáldemokrata párt vezetőinek paktuma a Fejérváry-kormánnyal és a választójogi tömegmozgalom kibontakozása (1905 július–október) 33
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT PAKTUMA A FEJÉRVÁRY-KORMÁjSTSTYAL 49 pesti bizalmi férfiak mellett a vidéki szociáldemokrata pártszervezetek küldöttei is (127 község és a nagyobb városok képviseletében)3 5 . A belügyminiszter választójogi nyilatkozata — mondotta Garami — nyílt színvallásra kényszerítette a a koalíciót, s a koalíció elutasította a nép követelését. Elutasította, de ravaszul: úgy, hogy az egyes pártok számára nyitva hagyta az ajtót az általános választói jog puszta hirdetésére. Most tehát az a feladat, folytatta Garami Ernő, hogy nyilatkozatra bírjuk az egyes pártokat, az egyes képviselőket az általános választói jog dolgában. Jelszónk legyen: ,,Az általános választói jog elfogadásanélkül nem lesz gyűlés Magyarországon." Az általános választói jog hangsúlyozása fontos — mondta Garami —, ha ui. a koalíciónak sikerülne egy szűkreszabott választójogi reformot alkotnia, akkor az általános választói jog ügye hosszú időre eltemetődnék Magyarországon. Beszéde befejező részében Garami bejelentette, hogy szeptember 15-én benyújtják a parlamentben az általános választói jog törvénytervezetét, s erre az időre „kell kicsúcsosodnia mozgalmunknak" is. „Rendkívüli országos pártgyűlést hívunk egybe, s lehet, hogy itt komolyan (szó) lesz az általános sztrájkról is. Addig ezt a kérdést országszerte meg kell vitatni. Az általános választói jogot most elérhetjük, s ez elegendő ok arra, hogy a küzdelemben minden erőnket megfeszítsük."36 Az értekezlet egyhangúan elfogadta a pártvezetőség előterjesztését, s nagy választójogi tömegmozgalom kibontakoztatása mellett döntött. Délután a vidéki küldöttek és a budapesti munkásság nagy tömege, mintegy 30.000 ember a Bazilika mögötti térségről kiindúlva tüntető menetben végigvonult az Andrássy-úton, a Nagykörúton, a mai Rákóczi-úton, s így jutott el a gyűlés színhelyére, a Tattersallba. Bokányi Dezső, a gyűlés szónoka éles szavakkal bírálta a koalíció vezérlő bizottságának augusztus 11-i határozatát, majd kimutatta, hogy a koalíció programjában: a parlament tavasszal elfogadott feliratában a koalíció egyes pártjainak sok régi, demokratikus követelése nem szerepel, hogy egyoldalúan az uralkodó osztályok érdekeit szolgáló „nemzeti követeléseket" állították előtérbe. Magyarországon az általános választói jog bevezetése megszüntetné a nemzeti demagógia lehetőségét, tisztázná a társadalmi frontokat, s a szociáldemokrata pártnak érdeke, hogy a nemzeti demagógia helyébe a tényleges osztályellentétek kerüljenek — mondta befejezésül Bokányi. A gyűlésen elfogadott határozati javaslat a koalíció Vezérlő Bizottságának augusztus 11-i határozatáról — többek között — megállapította, hogy annak indokolása hazug, mert egy törvényjavaslat elfogadásánál nem lényeges az, hogy ki nyújtotta azt be, sem az, hogy a koalíció mint koalíció nem kötelezte magát az általános választói jog megvalósítására, ha a koalíciót alkotó egyes pártok mellette foglaltak állást. Emellett a határozat felszólította a koalíció egyes pártjait, hogy nyilatkozzanak az általános választói jog felől, a kormányt pedig arra hívta fel, hogy „a képviselőház első ülésén" terjessze be az erre vonatkozó törvényjavaslatot, vagy amennyiben nem tenné meg, felszólítja azokat a képviselőket, akik az általános választói jog hívének mondották magukat, hogy terjesszenek ők ilyen szellemű törvényjavaslatot a képviselőház első ülése (szeptember 15.) elé. A határozati javaslat felolvasása után a vidéki küldöttek szólaltak fel, s közülük többen is rendkívül radikális hangot ütöttek meg, kijelentvén, hogy 35 Az értekezletre hívó röplapokat lásd: PI. Arch. Röpiratgyűjtemény. I. 1(1905/ 65 — 1; I. 1/1905/VIII/36 — 1. 36 Népszava, 1905. aug. 15. Az országos népgyűlés. Az értekezlet. 4 Századok 1965/1-2
