Századok – 1965
Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399
432 ANDICS ERZSÉBET tói sem riadtak vissza —, hogy azok a hadsereg mögött gondoskodjanak a lakosság fékentartásáról, fellépjenek a gerillák ellen.2 2 Mindez nem tudta megakadályozni a forradalmi gerillaakciókat és a népi ellenállás más nagyszámú tényeit, melyek túlnyomórészt 1849 júliusára és augusztusának első felére estek. Július 1-én az osztrák hadügyminiszter azt javasolja Schwarzenbergnek: keressék meg Paskievicset a kérelemmel: a cári sereg nyújtson védelmet a gerillákkal szemben a „rendfenntartó" osztrák egységeknek.2 3 Július 5-én Péchy Ferenc császári biztos értesíti gróf Zichy Ferencet: csak úgy tudja Torna megyében a terménylefoglalásokat a lakosságnál eszközölni, ha az eddigieknél nagyobb katonai fedezetet kap a gerillákkal szemben.2 4 Július 6-án maga az országos császári főbiztos, gróf Zichy Ferenc, kénytelen Schwarzenberg miniszterelnökhöz, majd július 7-én a Haynau mellett a polgári közigazgatást intéző báró Geringerhez fordulni a vészjelzéssel: az újra megszerzett területek, nevezetesen Zemplén, Torna és Borsod megye példája azt mutatja, hogy a katonai győzelmek ellenére „egyes rablóbandák", „garázdálkodó gerillák" lehetetlenné teszik a közigazgatás megszervezését és a nyugalom helyreállítását, amiért is megfelelő osztrák helyőrséget kér.25 Július közepén Árva megye császári biztosa (Mátyus János) a már reokkupált Selmecbányának, Körmöcbányának, Rózsahegynek, Liptószentmiklósnak, Liptóújvárnak és Zsolnának katonai megerősítését sürgeti, különben ezekben a városokban lehetetlen fenntartani a rendet. Liptóban a lakosság „fanatizálva" van — írja —, „a gerillafőnökökkel egyetértésben" még mindig történnek betörések a megyébe; Árvában hasonló a helyzet.2 6 Ezek a mozgalmak nem korlátozódtak az orosz császári csapatok által meghódított északi megyékre, ahol sajátos helyzetet teremtett az a körülmény, hogy a cári hadvezetés nem vállalkozott karhatalmi szerepre. Gaál Ede, Fejér megye császári biztosa, július utolsó napjaiban arra figyelmezteti Schlickket, hogy a hírek szerint Székesfehérváron felkelésre irányuló szervezkedés folyik a lakosság körében.2 7 A Fejér megyében uralkodó veszélyes állapotokra panaszkodik ugyanebben az időben Székesfehérvár városparancsnoka, Falkenhayn császári tábornok is: „a rebellis ügynökökre", akiknek „mindenki hírekkel szolgál" és akiket „lehetetlen elfogni".28 Nem képezett kivételt a császáriak által megszállt főváros sem. A különösen Pesten uralkodó rendkívül ellenséges hangulatról adnak számot az összes ezidőbeli források. Haynaunak csak „rémkiáltványok" sorozatos kiadásával sikerült seregének átvonulóban a fővárosban öt-hat napos pihenőt -4 22 Lásd O. L. Haynau Iratok; ugyancsak Szeremlei: i. m. H.. köt. 153—154. 1.; J. K. Mayr: Das Tagebuch des Poíizeiministers Kempen von 1848 bis 1859. Wien— Leipzig. 1931. 136 — 138. 1. stb. 23 Gróf Gyulay Ferenc — Schwarzenberg 1849. júl. 1. — StAW. Staatskanzlei Pol. Arch. X. Russland. N. 27/a. 24 Zichy Ferenc hagyatéka. Ë r m i liá Iv fa Iva, Sass Kálmán gyűjteménye. 25 StAW. Staatskanzlei. Pol. Arch. X. Russland. N. 27/a. és О. L. Geringer Iratok. 384/1849. 28 Geringer — Kempen. 1849. júl. 26. — Kriegsarchiv Wien (a továbbiakban: KrAW.) Feldakten Ungarn 1849. Hauptarmee. Fasc. 86. 7/514. 27 Schlick jelentése a Hadseregfőparancsnokságnak. 1849. júl. 26. — Uo. Fasc. 76. 7/432. 28 Falkenhayn jelentése a Hadseregfőparancsnokságnak. 1849. júl. 27. — Uo. Fasc. 76. 7/444.
