Századok – 1965

Tanulmányok - Barta István: Kossuth ismeretlen politikai munkája 1844 elejéről 399

KOSSUTH ISMERETLEN" POLITIKAI MUNKÁJA 401 igyekezett, sokféle kéziratot és újságot találtak nála, köztük az Országgyűlési Tudósításokat is, de a keresett Kossuth-kéziratot nem. A nyomozásról nincs további adatunk, tény azonban az, hogy Kossuth a könyv első íveiről még nyomdai korrektúrát kapott 1836 tavaszán, a korrektúrák küldése azonban abbamaradt, és a vállalkozás homályos körülmények között csődbejutott.4 Kossuth később az előfizetési díjakat visszafizette; még 1841-ben is közölt felszólítást a Pesti Hírlapban az egykori előfizetőkhöz, hogy közöljék címüket, amelyre a pénzt megküldheti nekik.5

A kéziratnak és a korrektúrának pedig nyoma veszett, Kossuth sem tudott meg többé sorsáról semmit. Lényegében ennyi az, amit Kossuth elveszett munkájáról tudunk. De vajon van-e elég indokunk arra, hogy a most előkerült töredéket, amely „A magyar főrendek 1833-ban" címet viseli,® azonosítsuk a vallásszabadságról írt munka bevezetőjével? Úgy hisszük igen. Kossuth már az országgyűlés első heteiben elhatározta, hogy könyvet ír az országgyűlésről. Az ösztönzést erre Orosz Józseffel történt megismerkedése adhatta. Orosz ekkor már ismert író volt, jellegzetes típusa a tollából élő értelmiséginek; könyvet írt az előző országgyűlésről és Széchenyiről,7

szerkesztette a Századunk című lapot, s a kerületi napló szerkesztését is azért nem vállalta, mert már készült, hogy erről az országgyűlésről is könyvet írjon. Kossuth nagy sikernek könyvelte el, amikor 1833 januárjának vége felé megállapodott vele, hogy azontúl közösen szerkesztik az Országgyűlési Tudósításokat. Előfizetőit örvendező körlevélben értesítette erről s ígérte: „Ezentúl Oroszszal, a derék Oroszszal kezet fogva sokkal többet s jobbat tehetünk." (Egyébként a szerkesztés terhe később is jobbára Kossuthra hárult.) Úgy látszik, az országgyűlésről is közösen akartak könyvet, vagy könyveket írni. Kossuth már említett körlevelében is célzott erre, amikor arról írt, hogy Orosszal ezentúl „minden levelezési és literatúrai munkálódásukat együtt viszik", és „nevezetes közérdekű tárgyak munkálatainak materiáléja is" munkában van a kezük között.8 Március 6-i közös előfizetési felhívásukban pedig ismét emlegetik „több ágazatú dolgaikra" vonatkozó „társasági szövetkezésüket" s ígérik: „Ha külföldi sajtó segítségével a jelen országgyűlést tárgyazta többrendbéli munkáink közönségessé tétele sikerülhet, azokkal tisztelt levelezőinknek kedveskedni örömmel teljesített kötelességünknek ösmérendjtik."9 A munka tehát készül az országgyűlés első hónapjaiban, s ennek a munkának egyik töredéke, bevezetése maradt fenn a többször * Minderre ld. OL, Kane. ein. 1835 : 2156, 2287, 1836 : 734. sz.; a Harsányi körüli nyomozásra tekintélyes iratcsomó van uo. 1836 : 1175. sz. alatt. 5 Ld. Pesti Hírlap, 1841. 64. sz. — Kossuth leveleiben többször is ír a készülő könyvről, majd az elkallódott kéziratról. Vö. Kölcseyhez 1836. júl. 21-én (Ráday-Könyvtár, Szemere-Tár), Csáthy Károlyhoz 1836. jún. 28-án (Régi Okiratok és Levelek Tára 1905) és Szakács Péterhez 1836. aug. 5-én (Vasárnapi Újság, 1902. 37. sz.) írt leveleivel. — Kossuth tervezett könyvével a szakirodalomban csupán Kosáry D. foglalkozik (Kossuth Lajos a reformkorban. Bpest. 1946. 15. kk. 1.), az elmondottakhoz hasonlóan ismertetve a kézirat viszontagságait. 6 A kb. 30 gépelt oldalnyi kézirat teljes címe: „A Magyar Főrendek 1833-ban. Első kötet, szerző Údvardi Kossuth Lajos, Zemplén s több vármegyék táblabírája. Előbeszéd." Nem sajátkezű fogalmazvány, hanem idegen kéztől származó tisztázat. 7 Orosz József (1790 —1851) munkái: Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reichstage in Pressburg 1830 (Lipcsében jelent meg két kötetben 1831 —32-ben), és Gróf Széchenyi István mint- író (németül is megjelent, Pozsony, 1832). 8 A körlevelet ld. a Pesti Napló 1880. 149. (jún. 13.) számában. 9 A Kossuth által írt előfizetési felhívást ld. OL, Lónyay-család levéltára, 74. csomó.