Századok – 1965

Krónika - A Magyar Történelmi Társulat hírei - 332

338 KRÓNIKA első szakaszában az agrár jellegű vidékek központjai indultak gyors növekedésnek, a 80 — 90-es évektől kezdődően azonban az iparilag fejlődő városok lépnek a fejlődés élére. Jellemző vonása a korszaknak Budapest rohamos fejlődése, amely híven tükrözi a tőkés fejlődésnek azt az ellentmondását, hogy rövid idő alatt valódi modern nagyvárost hozott étre, de nem volt elég erős ahhoz, hogy a városiasodást az egész országra kiterjessze. Ez a fejlődés nem magyar sajátosság, mert a Monarchia osztrák és cseh városfejlődése hasonló vonásokat mutat. A korszak várostörténeti irodalmát áttekintve megállapította, hogy az eddigi kutatás az egyes városok monográfiájának elkészítése, a legfontosabb elvi kérdések tisztázása, illetve részben a még tisztázandó kérdésekre a figyelem felhívása révén alapot nyújt ,,a kor várostörténetének az eddiginél kiterjedtebb, ugyanakkor történetibb és a szintézis igényével fellépő feldolgozásához". A referátum a továbbiakban tematikai vázlatot adott egy adott város történetének legfontosabb összefüggéseit és jellegzetes megnyilatkozási formáit felölelő monográfiához. Kiindulásul azt a (jelen formájában Mendöltől származó) meghatározást véve alapul, hogy a város ,,a területi munkamegosztás jellegzetes településformája, amely a munkamegosztás során a központi, tehát a nagy területet intenzívebben kihasználó, vagy pedig a kevésbé mindennapi szükségleteket ellátó tevékenységekre specializálódott". A város múltjának feltárását a városi társadalom gazdasági alapjainak vizsgálatával kell kezdeni s ezen belül is a városon belüli munkamegosztás fejlődését befolyásoló objektív természeti adottságait és ipari, kereskedelmi üzemeit, vállalatait véve szemügyre, kutatva, hogyan alakultak ki azok a központi funkciók, amelyek a város helyét az országos területi munkamegosztásban kijelölték. „Ez a vizsgálat szükségképpen egybeesik a város termelőerői fejlődósének feltárásával is, különös tekintettel e fejlődés olyan, feltétlenül bemutatandó részletkérdéseire, mint a város gazdasági fejlődósében a legnagyobb szerepet játszó, központi funkciókat kialakító gazdasági ágazatok, esetleg konkrét üzemek, vállalatok fejlődése s bennük az ezt lehetővé tevő esetleges fontosabb technikai eljárások említése, sajátos üzletágak ismertetése." A gazdasági alaphoz természetesen kapcsolódnak a város népességfejlődésének, ill. a népesség és a gazdasági fejlődés kölcsönhatásának (munkaerőhelyzet, a város és a környék népessége között kialakult kapcsolatok) bemutatása. A „városépítés és városiasodás tárgyalásánál már a gazdasági és a reá épülő népességfejlődés együttes meghatározó szerepéről kell beszélni". így kerül sor az egyes városrészek létrejöttére, a városi közszolgáltatás megszervezésére, a megnövekedett népesség igényeit (egészségügy, rendőrség, tűzoltóság) szolgáló intézményekre, ill. hálózatokra. A gazdasági, a város népessége és területi fejlődése által kialakított társadalom „összetételének vizsgálatára az erre elsősorban alkalmas statisztikai adatok feldolgozását kell választani. Felderítendő a város népességének korszakunkon át szüntelenül alakuló, változó gazdaságitársadalmi differenciálódása, egyrészt adatszerűségében, másrészt tendenciáiban. A konkrét kérdés többrétű: a város gazdasági életének fejlődése, az országos területi munkamegosztásban kialakult központi funkciói mennyiben s milyen irányban függenek össze társadalmának alakulásával, a város gazdasági életének fejlődése (nem utolsósorban a megállapítható jövedelmek és bérek tanulmányozása alapján vizsgálva) milyen irányban befolyásolja és téríti el egymástól egyre jobban a társadalom ellentétes osztályainak ós ez osztályok egyes rétegeinek útját; s a gazdasági fejlődés megteremtette társadalmi-foglalkozási kategóriák közül melyek s hogyan válnak uralkodó típusokká a város társadalmában; hogyan, s a hazai gazdasági fejlődés által meghatározott milyen forrásokból alakul ki a városban a proletariátus, és hogyan alakulnak ki a városunkban is az osztályharc új formái kibontakozásának konkrét társadalmi alapjai. Mindezeket elsősorban a gazdasági fejlődésről ehnondott fejtegetésekhez kell kapcsolni, azokkal való összefüggésüket kell hangsúlyozni. E problémakör tárgyalását végül is a megállapított főbb társadalmi rétegek életmódjának leírásával kell zárni: vagyoni, jövedelmi viszonyaik összetevőinek s azok reálértékének lehető megállapítása után életszínvonaluk egészének bemutatásával, ide értve lakásviszonyaikat is és általában részesedésüket mindazon előnyökből, melyeket a városépítés és általában a városiasodás előzőkben vázolt fejlődése megteremtett." Társadalmi elemzéssel kell kezdeni a várospolitika ós a munkásmozgalom bemutatását is, ez mutathat rá a burzsoá városvezetés szándékaira, módszerére, a bruzsoázián belüli ellentétekre, a tömegekkel szembeni viszonyára. A munkásmozgalommal kapcsolatban a referátum arra hívta fel a figyelmet, hogy „a munkásmozgalom kutatását még fokozottabban kellene az adott városhoz is hozzákötni: egyrészt jobban hangsúlyozva a város munkásosztálya helyzetének kialakulásában a városfejlődésnek az adott központi funkciók megszerzésóig vezető útját s az ebből a helyi gazdasági és társadalmi fejlődésben előálló konkrét problémákat — másrészt a helyi burzsoázia várospolitikájának főbb tendenciáit ós viszonyát a városfejlődés gazdasági alapjaihoz, valamint az így előálló városépítési és