Századok – 1965
Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6
24 BAKÁCS ISTVÁN" Jelentős a kereskedők és iparosok száma, s az általuk adott kölcsön öszszege (természetesen a kifizetetlen számlákat nem sorolva ide): 49 367 frt. 25 kr., CLZCIZ db hitelek 12%-a. Középbirtokos hitelezők közül őrsi Muray Ferenc emelkedik ki, aki még 1749-ben is 24 555 frt. 25 kr. kölcsönt nyújtott a püspöknek. Tizenkét nemesi hitelező 84 777 frt.-tal volt értékelve Zichy Ferenc csődtömegében, vagyis a részesedési arány 20,6%-os. Végül meg kell említeni Hugg József óvári adminisztrátort, Sixty András óvári harmincadost, valamint Fabiankovics József helytartótanácsi tanácsost, aki a gyámsága alatt levő Schaffrath árvák pénzével együtt 26 800 forintot kölcsönzött, azután Rhorer István kir. tanácsost, Bringer Kandid graszpachi prefektust, Thuránszky János vedrődi provisort, Hlavsza Vencelt, egy Zichy grófnő udvarmesterét, Püscht Bissel kapitányt, akik 79 800 forintot (19,4%) hiteleztek. Kétségtelennek tarthatjuk, hogy az említettek nemcsak hivatali jövedelmeikből, de földbirtokaik révén is rendelkeztek pénzfelesleggel.97 Ami pedig az egyes kölcsöntőkék visszafizetésének időpontjával kapcsolatos vizsgálatot illeti, megállapítható, hogy mind a legelső nagyobbösszegű tőketörlesztésnél, a vedrődi uradalom elzálogosításánál, mind később a csicsói uradaloménál a zálogösszegből egyháziak és világiak, nagybirtokosok és köznemesek egyaránt részesültek,- s ugyanez állapítható meg a zárgondnokság végén fennmaradt kölcsönösszegek hitelezőinek társadalmi állásának vizsgálatánál is: a vatti szervitákat, vagy a nagyszombati jezsuitákat éppúgy nem elégítették ki, mintApponyi Lázár grófot, vagy Rhorer István királyi tanácsost, akik pedig még a zárgondnokság megszervezése előtt sürgették tőkéik visszafizetését. Kétségtelenül megállapítható azonban az, hogy a zárgondnokság első éveiben érvényesült az egyházi eredetű kölcsönök visszafizetésére való törekvés,98 hiszen a vedrődi uradalom zálogösszegének 78,9%-át fordították egyházi személyek és intézmények kielégítésére. A csicsói uradalom elzálogosításánál ez a százalékarány csupán 6,3% volt, s tény, hogy az 1758 végén tisztázatlan adósságoknak több mint 37%-a egyházi személyekkel vagy intézményekkel szemben állott fenn. A zárgondnokság működésének érdekes jellemzője, hogy az nemcsak az iparosok és kereskedők számláit, hanem azok tőkésített követeléseit is 97 A XVIII. században már a pénzösszegek kamatozatlanul való hevertet isét károsnak tartják. így rendeli el a kancellária bizonyos adósságok mielőbbi kifizetését „ne . . . pecunia in cassa dintius infructuose haereat" (OL. Cone. exp. 1758. jun. 132). Ugyanebből az elgondolásból kiindulva sürgeti Meskó Ádám 1722-ben Eszterházy Pál Antal herceg gyámját, Erdődy Györgyöt, hogy az általa felajánlott 25 000 forintos kölcsönt mielőbb vegye át: ugyanis január 25-től április elsejéig nem kis kárával tartja készenlétben az összeget. (OL. Eszterházy-család hercegi ágának lt. Obligationes M.) 98 OL. Helytartótanácsi lt. Fase, mensium: Litterae 542. rsz. 1752. ápr. 17. A bizottság véleménye szerint elsősorban a kegyes alapítványok, az özvegyek, árvák és szegények követeléseit kell kielégíteni. Ez ellentmond annak a felfogásnak, amit Csáky bíboros 1726. febr. 14-én Zichy Péter halálakor az adósságok tisztázásával, illetőleg a hitelezők sürgetéseivel kapcsolatban a következőképpen fejezett ki: „Azon kéne igyekezni, hogy az mostani eredi torokat olly másféle creditorokkal válthatnók meg, hogy az capitalisok iránt ne nyughatatlanétatnánk, sőt dupla kárban ne esnénk olly jövedelmes jószágoknak elfoglalásával melly két annyi capitalisoknak is interessét be hozza, ha felül nem haladgya. Hlyen creditorok pedighlen az egyháziaknál találtathatnak." (OL. Zichy család fasc. 46. no. 58.) Az egyházi kölcsönök stabilitására és hosszúlejáratúságára vonatkozólag ld. Varga János: A bihari nemesség hitelviszonyai a polgári forradalom előtt. Történeti Szemle, 1958. évf. 29. 1.
