Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 289

FOLYÓIRATSZEMLE 295 használati területeket, melyeken a kékfestőanyag használata a XIX. században is megfigyelhető (ennek kapcsán igen tanulságos kitekintéssel a felhasznált mintakincs alakulására, és az őt kialakító népi ízlés fejlődésére is jellemző tényezőkre). Végül a nyugatdunántúli jelesebb kékfestő üzemek termékeinek elterjedését, vásárkörzetét mutatja be térképeken, a XIX— XX. század fordulójától a legutóbbi időkig: e vonatkozásban a történész számára különösen a kisipari kereskedelmi tevékenység hatókörére, üzletszervezósének részleteire vonatkozó adatok bírhatnak érdekkel. — V. K. ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK. VII. köt. 3. sz. (1963) : ZÁDOR ANNA A magyarországi palladianizmus : a két Pollack с. tanulmánya Leopoldo Pollack-пак (1750 —1806), Pollack Mihály ugyancsak építészként Milánóban dolgozó féltestvérének munkásságára hívja fel a figyelmet, benne látva az e korban mindinkább tisztidó klasszicizmus egyik atyját, amit Pollack Palladióval való „azonos építészeti gondolatoknak, kompozíciós elveknek, rokon arány- és stílusérzéknek jelenlétét" mutató rokonságára vezet vissza. A tanulóévei alatt nála is megfordult, jóval fiatalabb féltestvér az ő »— szerző által Leopold több olaszországi építkezésén gondosan kielemzett — palladieszk hatását hozza magával Magyarországra, ahol azokat legkorábbi műveiben, de később is erősen alkalmazta, ezáltal a hazai, nagymértékben az ő hatása alatt kialakúlt klasszicista építészetet is tulajdonképpen a palladianizmushoz kapcsolva. — V.K. FILOLÓGIAI KÖZLÖNY. X. óvf. (1964) 1 — 2. sz. : DOMOKOS PÁL PÉTER Dramatizált „Credo" a XV.század első negyedében c. cikke Nicolaus Venator, magyar származású szereti püspök szentírásmagyarázó művének keletkezési körülményeit ismerteti, s a kéziratban szereplő Credoszöveg dramatizált formáját magyarázza. — GYÖRGY JÓZSEF Goethe kéziratgyűjteménye címen a Goethe Autographensammlung. Katalog е., Potsdamban 1960-ban megjelent művet ismerteti. A katalógus Goethenek a weimari Goethe—Schiller Archívumban őrzött, 1900 darabból álló kéziratgyűjteményét tárja fel. A bevezetés a gyűjtemény létrejöttének körülményeit, indokait, a gyűjtemény sorsát ismerteti. György végül felsorolja a gyűjteményben található magyarországi levelek íróit (8 személy). — RADÓ GYÖRGY Költészetünk klasszikus ukrán fordítója, Pavlov Hrabovszkij c. cikke a forradalmár ukrán költő ós műfordító (1864 — 1902) hányatott életpályáját ismerteti. Hrabovszkij 55 magyar verset fordított ukránra (oroszból), köztük 21 verset Petőfitől, aki legkedvesebb költője volt. — GRABÁR ELENÓRA Ivan Franko magyar kapcsolatai (1856 —1916) c. cikke a nagy ukrán író, publicista, tudós és forradalmár a magyar társadalmi viszonyokkal ós történeti eseményekkel kapcsolatos munkáit ismerteti. Kitér Franko magyar tudományos kapcsolataira, a magyar irodalom iránti érdeklődésére, fennmaradt könyvtárának magyar vonatkozású darabjaira is. A cikk megállapítja, hogy Franko egész munkássága a kizsákmányoltak védelme mellett a népek barátságának elmélyítésére irányult. — GÁL ISTVÁN Anton Straka, József Attila csehszlovák diplomata barátja c. cikke a budapesti csehszlovák követség harmincas évekbeli sajtó- és kultúrattaséjának magyarországi kulturális tevékenységét ismerteti. Straka sokoldalú működést fejtett ki a csehszlovák és magyar kulturális közeledés érdekében, s ezzel a tevékenységével visszahívása után sem hagyott fel. Baráti kapcsolatokat létesített a magyar kulturális élet haladó képviselőivel, elsősorban József Attilával. Strakát 1944-ben egy náci koncentrációs táborban kivégezték. — W. É. FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. XIII. évf. (1964) 1. sz. : GERTIG BÉLA A balatoni üdülőkörzet zödségellátásának földrajzi problémái c. cikke bevezetésében rövid áttekintést ad a balatoni üdülőkörzet kialakulásáról, majd a vendégforgalom alakulását mutatja be a második világháború után, különös tekintettel az 1958 —1962 periódusra, ezen belül részletesen az 1960. évre. Ezeknek az adatoknak egybevetése a Dunántúl megyékre lebontva kimutatott jelenlegi zöldségtermelésével és elemzése, a történész számára módszertanilag is tanulságos módon veti fel egy adott terület tömegellátásának és bizonyos speciális agrárkultúrának napjainkban léhetséges kölcsönhatását és kapcsolatait. — PÉNZES ISTVÁN A magyar fűszerpaprika termesztés fejlődésének társadalmi-gazdasági alapjai c. (a függelékben a kérdés alapos bibliográfiáját is megadó) tanulmánya a fűszerpaprika termesztés történetét a társadalmi viszonyok és a termelőerők fejlettségével állandó kapcsolatban vizsgálja: bemutatva a paprika kezdetben malária ellenes, majd egyre általánosabb gyógyszerként, végül fűszerként való elterjedését a török hódoltság idején (amit egyrészt az e területen már a középkorban kialakult kert- és zöldségkultúra, másrészt a paprika állandó munkát biztosító szakaszos érése segített elő); majd a jobbágyság (lifferenciálódásá-