Századok – 1965

A történelemoktatás kérdései - Szabolcs Ottó: Az általános és középiskolai történettanítás egysége 240

Az ALTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI TÖRTÉNETTANÍTÁS EGYSÉGE 243 felépítésről s felfogásról van szó. Amint már arra igyekeztem rámutatni a matematika példáján, a lineáris felépítésű tanítás nem más, mint a kis koncentrikus körök lánea A koncentrikus felépítés pedig nem más, mint két lineáris sor egymáshoz kapcsolása. A különbség az, hogy a két sort nem a végén, hanem több ponton összekapcsoljuk. Ez a felépítés rendkívül egyszerű logikai szerkezetű, állandóan növekvő, az előzőkre közvetlen épülő tanítási, tudási sor, nem más, mint két lineáris lánc sokrétű egymásba való kapcsolása. A koncentrikus felépítés tehát bonyolultabb logikai szerkezetű, mert két lineáris felépítést magába foglal, s a legkülönbözőbb módon hoz egymással kapcsolatba. A lineáris és koncentrikus felépítés közötti különbség kísértetiesen hasonlít a formális és dialektikus logika módszere közötti különbségre. Lehetséges, hogy első hallásra a lineáritás ós a koncentricitás értelmezéséről mondottak túlságosan elvontnak látszanak, mégis úgy vélem, hogy a tantárgyelméleti kérdések tisztázása nélkül csak megalapozatlan, vagy csupán a tapasztalati gyakorlatra támaszkodható, szűk prakticista tanterv készülhet. A gyakorlati kérdések részletes kidolgozásának elsődleges feltétele az elméleti kérdések tisztázása. A koncentricitás és lineáritás értelmezésének, viszonyának tisztázása predesztinálja az anyag kiválasztását, elrendezését és a tanításának módszereit is. Az itt ismertetett felfogás szerint tudniillik — ha a koncentricitást jól értelmeztem — a történelem tananyagát úgy kell az általános és a középiskola között felosztani, hogy az egyes korok, társadalmi formációk egyszerűbb megértéséhez szükséges anyag az általános, a bonyolultabb kapcsolatok, törvényszerűségek levonásához szükséges anyag a középiskolába kerül. Ahol pedig ugyanazon a tananyagon tudjuk legjobban levonni a legegyszerűbb és a bonyolultabb törvényszerűségeket is, az a tananyag mindkét iskolatípusban, megismétlődhet. Tehát bizonyos ismétlődések a két iskolatípus tananyagában szükségszerűek, mégpedig nem a történelem teljessége, hanem taníthatósága miatt. Az ismétlődések és kiegészülések és pótlások mikéntje határozza meg a tananyag elrendezését, a levonandó törvényszerűségek egyszerűsége és bonyolultsága pedig a tananyag mélységét. Az első koncentrikus körben (az ált. iskolában) és a második koncentrikus körben (a középiskolában) tanultak közötti kapcsolat pedig determinálólag hat a tanítás módszereire. A történélem tanítási anyaga felépítésében rejlik tehát a tananyag logikai, tanítási egysége. Az elmondottaknál sokkal nyilvánvalóbb az általános és középiskolai történelemtanítás cél- és követelményrendszerének az egysége. A feladatok és a követelmények kijelölésére az a kettősség a jellemző, ami abból származik, hogy mindkét iskolatípus feladat- és követelményrendszerének külön-külön is kerek egésznek kell lenniök, együtt pedig egységet kell alkotniuk. A két feladat- és követelményrendszer között tehát csak minőségi, fokozati különbség van. Lényegében ugyanaz a cél és ugyanaz a követelmény a gimnáziumban is, mint az általános iskolában, csak magasabb fokon. Nézzük ezt meg konkréten a két tantervben: Az általános iskolai történettanítás feladata: „Ismertesse és értesse meg a tanulókkal alapfokon — ez emberiség történelmi fejlődésének fő vonalát követve — az egyetemes és ezzel szerves egységben a magyarországi történelmi fejlődés útját az ember kialakulásától napjainkig.. .A fenti művelődési anyagnak a marxizmus—leninizmus szellemében történő megtanításával nyújtson korszerű történelemszemléleti és politikai alapismereteket, s ezzel járuljon hozzá a tanulók dialektikus és történelmi materialista világnézetének megalapozásához. .." stb. Nézzük, hogy fogalmazza meg ugyanezt a gimnáziumi tantervnek a viták utáni javított változata: „A gimnáziumi történelemtanítás az emberiség és a magyar nép történetének áttekintő, rendszeres megismertetésével járuljon hozzá az általános iskolában megalapozott marxista—leninista történelemszemlélet továbbfejlesztéséhez, a középfokú általános műveltség kialakításához." A két követelményrendszer tulajdonképpen ugyanazt mondja, csak míg az általános iskolai a „megalapozásról", a középiskolai „kialakításról" beszél. Az általános és a középiskolai történettanítás féladatának tartalma tehát azonos, minősége különböző. Ugyanezt tapasztaljuk, ha a két feladatrendszer más analóg részeit hasonlítjuk össze. Olvassuk tovább az általános iskolai feladatrendszert: „...járuljon hozzá, hogy a tanulók a szocialista jelent és a kommunista jövőt a történelmi fejlődós törvényszerű, természetes eredményének tekintsék s érzelmileg is mellette álljanak". Hogy fogalmazza meg ugyanezt a gimnáziumi feladatrendszer: „. . .az oktató nevelő munka középpontjába a történelmi fejlődés alapvető tényeit és törvényszerűségeit kell állítani és összefüggéseiben megértetni azt a történelmi folyamatot, amely a gazdasági-társadalmi fejlődés különböző lépcsőfokain keresztül szükségszerűen vezet el a szocializmus és kommunizmus győzelméhez." 16*