Századok – 1965

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Holotík; L’udovít: A Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tíz éve 229

236 UUDOVÍT HOLOTÍK mely a szlovák területre vonatkozó okleveles anyagot a XIV. század közepéig tartalmazza majd.21

Az oklevéltár kiadása nagyon jelentősen hozzá fog járulni a régebbi szlovák történelemre vonatkozó ismereteink bővítéséhez. Fel lehet továbbá említenünk az 1525 — 1526. évi szlovákiai bányászfelkelésről szóló vaskos monográfiát, amely sok tekintetben hozta közelebb hozzánk a középkori szlovák városok életét.2

2

A városok és társadalmi szerkezetük joggal vonják magukra a figyelmet. Olyan problematika ez, melyet némrég Szlovákiában még figyelemre sem méltattak. Az intézetben a középkori városoknak nagy figyelmet szentelnek, tanulmányozzák társadalmi szerkezetüket, iparágaikat, kereskedelmüket és az árforradalommal kapcsolatban a városi polgárság életszínvonalát is.2

3

A régebbi történelem tanulmányozása alapján arra a jelentős új következtetésre jutottunk, hogy Szlovákia távolról sem volt olyan elmaradott, mint azt a polgári irodalom állította. A középkori Szlovákiának fejlett városai voltak, külön gazdasági élettel és kultúrával; fejlett volt a bányászata és kohászata, kiterjedtek az iparágai és élt benne a törekvés a kulturális haladás irányában. Most már nem a régebbi történetírás eredményei átértékelésének a folyamatáról, hanem a szlovák nemzeti történelem koncepciójának elmélyítéséről, Szlovákia politikai története megismeréséről (kezdve a IX. századtól a jelenkorig), a szlovák népnek a szociális és nemzeti elnyomással szemben kifejtett felszabadulási törekvése alapos megvilágításáról, Szlovákiának Magyarországgal szembeni helyzete, Csehszlovákiának Közép-Európával való viszonya megvilágításáról és a szlovák történelemnek a magyar és a cseh történelemhez fűződő kapcsolatai tisztázásáról van szó. Ebben a vonatkozásban a szlovák nemzetiség és a szlovák nemzet kialakulásáról szóló műveknek van jelentőségük.2

4

Ezeket a kérdéseket szándédruhej polovici XIX. storoéia (A szlovákiai feudalizmusnak a XIX. század második felében mutatkozó maradványai kérdéséhez). Bratislava. 1955. Lásd a 12, 13, 15 jegyzeteket is. 21

Richard Marsina: О potrebe a zásadách vydávania Slovenského diplomatára (A Szlovák Oklevéltár kiadásának szükségességéről és elveiről). HÖ 1957. évf. 297 — 314. 1.; К problematike najstarsích zoborskych listín (A legrégibb zoborhegyi oklevelek kérdéséhez). Historické gtúdia 1961. évf. 201 — 220. 1. 22

Peter Ratkos: Povstanie baníkov na Slovensku 1525 —1526 (Az 1525 — 1526-os szlovákiai bányászfelkelés). Bratislava. 1963; Príspevok к dejinám banského práva , a baníctva na Slovensku (Adalékok a szlovákiai bányajog és bányászat történetéhez). Bratislava. 1951. 23

Stefan Kazimir: К vyvoju eien a miezd na Slovensku v 16. a 17. storocí (Az árak és bérek alakulása Szlovákiában а XVI. és а XVII. században). A csehszlovák történelem és levéltári kutatás tanszékének közleményei VI. (1962). évf. 103 —125. 1.; Vyvin cien, miezd a platov v Trnave v rokoch 1523 —1600 (Az árak, bérek ós fizetések alakulása Nagyszombatban az 1523 —1600-as években). HS, VII. (1961) évf. 97-132. 1.; Al&beta Gácsová: Spoloéenská struktúra mesta Bardejova r. 1437 (Bártfa város társadalmi szerkezete 1437-ben). HÖ 1962. évf. 22 — 50. 1.; Michal Suchy, Stredoveké právo núteného skladu (Az árumegállítás középkori joga). HÖ X. (1962.) évf. 198—215. 1. 24

Karol Golan: Stúrovské pokolenie (Stúr nemzedéke). Bratislava. 1964; Ludovít Haraksim : К sociálnym a kultúrnym dejinám Ukrajincov na Slovensku do roku 1867 (A szlovákiai ukránok társadalmi és művelődéstörténetéhez 1867-ig). Bratislava. 1961; Ludovít Holotík : Októbrová revolúcia a národnooslobodzovacie hnutie na Slovensku v rokoch 1917 — 1918(Az októberi forradalom ós az 1917 —1918-as évek nemzeti felszabadító mozgalma Szlovákiában). Bratislava. 1958; Ludovít Holotík: Stefánikovská legenda a vznik ÖSR (A Stefánik-legenda és a Csehszlovák Köztársaság keletkezése). I. kiad. Bratislava. 1958. II., bővített és javított kiad. 1960; Vladimir M alula: Ludovít Stúr (1815 — 1856), (szlovák, magyar és német nyelven). Bratislava. 1956.