Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 202 el akar szökni előlük, az elszökik, s aki Isten és emberek előtt felelős ezért a szökésért, az tovább képviselheti és vezetheti a magyar hadsereget. A magyar miniszterelnöknek van hatalma arra, hogy letiltsa az ón tisztességes és szellemileg verhetetlen könyvkritikámat, de arra már nincs hatalma, hogy érvényt szerezzen a magyar kormány alkotmányos jogkörének az alkotmányellenes és a nemzet és a magyar állam életére nézve halálosan veszedelmes katonai oligarchiával szemben. Igaz, nem érdeke ennek a szerencsétlen országnak, hogy az alkotmányos és törvényes hatalom utolsó foszlányait is elseperjék az alkotmányellenes és törvénytelen erők. Elismerem, hogy nagy óvatosságra és okosságra van szükség, belső ós külső politikai szempontból egyaránt: a törvénytelen erők belső érvényesülése kifelé és idegen hatalmakhoz való gleichschal tolást eredményezhetne. . . De a módszer, melyet a kormány követ, nem lehet eredményes sem belső, sem külső politikája érvényesítéséhez. Mert a politika mégsem egyszerűen adott helyzetek tábláján való sakkjátszma, hanem olyan sakkjátszma, ahol magát a „hadi" helyzetet is alakítani, teremteni kell. Én százszor megmondtam a magyar állam legilletékesebb tényezői előtt, hol kell kezdeni egy más belső hadihelyzet, egy egészen más belső sakktábla és sakkhelyzet kialakítását. Előre figyelmeztettelek az újvidéki tömeggyilkosok szökésének valószínűségére. De az én szavam, holott a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk óta minden előre bemondott számításom teljesült, mindig pusztába kiáltott szó volt; fantaszta vagyok azok szemében máig, kik Magyarországot történelmének legnagyobb katasztrófája szélére sodorták, nyilván azért, mert előre láttam végzetes sodródásunkat — és meg is mondottam — e katasztrófa feló. Ők a reálpolitikusok: a Bárdossy-fóle teuton zsiványok. És még a Te szemedben sem vagyok politikus?, mint ahogy legutóbb Tombor és Barankovics barátom előtt is mondottad, a merevségem miatt. Holott meg kellene köszönnötök, hogy vállalom ennek a „merevségnek" minden keserves következését ós ódiumát. Mit jelent ez az én sokat gáncsolt merevségem? — Azt, hogy szünet nélkül követelem a polgárháborús fészkek, a polgárháborús hatásköri zavarok, a polgárháborús szellem és intézményes elfajzások eltaposását. Azt, hogy követelem az alkotmányos jogrend teljes helyreállítását. Azt, hogy követelem a magyar állam belső és külső politikai szuverenitásának visszaszerzését abból a szégyenletes szolgahelyzetből, amelybe a Bárdossy-kormány döntötte országunkat. Azt, hogy tiltakozom Magyarországnak mindenfajta, — csöndes, poloskaszerű, germánstílusú, vagy akár erőszakos — megszállása ellen ós vallom, hogy jobb az erőszakos megszállás, mint a békésen tűrt. Mert az erőszakos megszállás legalább becsületét ós jövőjét szerzi vissza, talán szenvedések, esetleg igen súlyos szenvedések, vér és pusztulás árán, szerencsétlen hazánknak, de distanszirozza Magyarországot a Németbirodalom sorsától. Lehet azonban, hogy éppen fordítva: a magyar állam önérzete és ellenállási készsége akadályozza meg az ország német megszállását. 8 az én hitem szerint ez a valószínűbb. Én ma sem provokálásra biztatom a magyar kormányt a németek felé, hanem csak nagyobb önérzetre és erőteljesebb önvédelemre, önállóságunk nagyobb hatósugarú érvényesítésére, a minden veszedelemmel szemben való teljesebb fölkészülésre, hadseregünknek és tisztikarunknak döntő jelentőségű személyi változtatások útján való szigorú beállítására a magyar önvédelem céljai irányába. Az az érzésem, hogy elérkezett az ideje annak, hogy a mai magyar kormánypolitika legalább a hatvanas évek tisztességes magyar aulikusainak, Apponyi Györgyéknek és Sennyeyéknek mértékében szálljon szembe a német önkénnyel. De az Isten szerelmére, hagyja, hogy ugyanakkor megszerveződjék az új „felirati" és az új „határozati" párt is, melynek majd az lesz a föladata, hogy átvezesse az országot a nemzeti függetlenség ós állami önállóság ígéret-földjére. . . Ehelyett a kormány az új Bach-huszárokat túlértékeli, az új határozati pártiakat pedig mozgásukban és jelentőségükben lefokozza. Elismerem, minden hasonlat sántít,