Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 198 A magyar hadsereg egy részének a német erőszakoskodás esetén erkölcsileg is megnyílnék az útja, nemcsak katonailag, hogy levonuljon a Balkánra, miután előbb birtokába vette a déli Erdélyt. Akárhogy is alakulnak azonban a háborús dolgok a Balkánon és Közép-Európában, végső fokon az önrendelkezését, szabadságát, háborús semlegességét visszanyert Magyarországnak inkább a német haderővel való összetűzést kell vállalnia, mintsem az angolszászokkal váló harcot. Ez a mi pártunk álláspontja. Egymilliós magyar hadsereg, még nem tökéletes felszereléssel is, a török mellett a legjelentékenyebb katonai erővé válhat, — megfelelő markáns és tehetséges magyar vezetés s a kossuthi szabadságharcos szellem sugallata alatt, — az egész Dunavölgynek és a Balkánnak. Szükség esetén latba kell vetni az ország léte és szabadsága kiküzdósére. Erre a magyar katonai erőre — bizonyos angol sajtö-beli példálózgatások szerint is — esetleg nemzetközi rendfenntartó feladatok is hárulhatnak egy netán bekövetkező közép- és dél-európai káosz közepette. Miniszterelnök úr ! ebben az emlékiratban magyar lelkiismeretünk és ellenzéki kötelességteljesítésünk szavát hallattuk. Egyben pártunk elvi állásfoglalását rögzítettük le a magyar sors legdöntőbb kérdéseiben, nemzetünk mostani példátlan szorongattatásának idején. Fogadja Nagyméltóságod őszinte tiszteletünk ós nagyrabecsülésünk kifejezését. Budapest, 1943. július hó 31-én. (Közli: PÍNTÉB ISTVÁN) II. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE LEVELE KÁLLAY MIKLÓS MINISZTERELNÖKHÖZ 1944 FEBRUÁRJÁBAN Az alább közölt] levél, melyet a Hadtörténelmi Levéltár a Békeelőkészítő Bizottság anyagai között őriz,1

eddig ismeretlen volt, nemcsak az olvasó közönség, hanem jórészt a történészek előtt is. A levél hitelességét Bajcsy-Zsilinszky Endre sajátkezű aláírása kétségtelenné teszi. Tartalma egyaránt érdekelheti azokat, akik a Kállay-kormány politikáját kívánják elmélyülten elemezni, és azokat, akik Bajcsy-Zsilinszky történelmi szerepét óhajtják tisztázni. De tanulságos ez a levél mindazok számára, akik e vészterhes korszakot, minden ellentmondásosságával, tévedéseivel, bűneivel, — de néhány bátor, emberséges és őszintén hazafias megnyilvánulásával együtt — egészében fogják vizsgálni. E sorok — bár a levél nincs keltezve — 1944 elején, február 20—25. között íródhattak. A hozzávetőleges dátum egyes utalásokból állapítható meg, mint pl. az újvidéki gyilkosok szökésére, mely 1944. január 17-én került nyilvánosságra, vagy a székesfehérvári kommunistaperre történő utalás alapján, melyben a már kihirdetett halálos ítéleteket 1944. február 26-án kormányzói kegyelemmel megváltoztatták. A levél egésze 1943 —1944 fordulója néhány eseményének megértéséhez ad kulcsot a kutató kezébe. Megrázóan ecseteli az akkori magyar kormány végzetes lépéseit, és egészében ma is helytálló kritikát nyújt Kállay politikájáról. Részletezi politikai koncepciója gyengeségeit, nem leplezi véleményét 1 Hadtörténelmi Levéltár, BákeelőkészitS Bizottság, VII. cs. 23. sz. irat.