Századok – 1965

Tanulmányok - Bakács István: A hazai hitelügyletek XVIII. századi történetéhez 6

A HAZAI HITELÜGYLETEK: TÖRTÉNETÉHEZ 11 <lett birtokot az árutermelés folyamatosságának biztosítására bérlet formájában visszaveszi. így Zichy Péter 1707-ben Szirmay Istvánnak átengedi Szó'nyt, de ugyanakkor bérbeveszi 8%-os kamatnak megfelelő évi 1280 forintért.36 1712-ben Kleinburg Pál bárónak ad zálogba Komárom megyei birtokokat, de meghatározott összeg fejében ugyancsak visszaveszi azokat.37

így történik ez az 1730-as években is, amikor az esztergomi káptalan per útján elfoglalja a vedrődi uradalom egy részét, de bérletként visszaengedi Zichy Ferencnek.3

8 Minthogy Zichy Istvánnak a birtokszerzésekhez szükséges összegek az adott időpontban nem állottak rendelkezésére, természetszerűleg kölcsönfelvételekhez kellett folyamodnia. Kölcsönfelvételeiről a legelső adatunk 1648-ból van, amikor a ferencrendi barátoknak kifizeti azt a tízezer forintot, amelyet az 1647-ben meghalt Telegdy János kalocsai érsektől vett kölcsön, s amely összeget az érsek a Ferencrendre hagyta.39

Nagyobb számmal azután az 1650-es évektől kezdődően maradtak reánk Zichy István által kiállított kötelezvények. Ez természetes következménye volt annak is, hogy az 1647. évi 144. tc. mondotta ki a 6%-os kamat törvényességét, amely rendelkezés nemcsak a hitelügyletek elszaporodásának volt a következménye, hanem egyszersmind a hitelélet fejlődésére is serkentőleg hatott, mivel az uzsorától való védettség következményeképpen birtokszerzésre olyanok is vehettek fel kölcsönt, akik a földbirtok jövedelmezősége alapján erre addig nem vállalkozhattak.4

0 Zichy István 1650 — 1657 között 38 500 forint kölcsönt vesz fel, 1650-ben Draskovich György váradi püspöktől, kimondottan a nagyvázsonyi uradalom megszerzésére, és a Récsey Györgynek 1657-ben 6000 forintról kiállított kötelezvény is a kölcsönfelvételt birtokvásárlással indokolja: kétségtelen, hogy e kölcsönfelvételeket a nagyvázsonyi és az adonyi uradalmak megszerzése tette szükségessé. Az 1660 — 1669 között felvett 44 082 forintnyi kölcsönfelvétel a komáromi uradalom megszerzésével és a zólyomlipcsei uradalom említett megszerzésére való törekvéssel állhatott összefüggésben. 1670—1679 között mindössze 16 500 forintot vett kölcsön, ebből is a Szelepesényi György kalocsai érsektől felvett tízezer forint a német-járfalusi kúria megszerzéséhez volt szükséges. 1680 — 1693 között ismét nagyobb összegeket, 19 700 forintot vesz kölcsön, ám ez összeg nagyobb ïésze (13 050 frt) az 1685—1687. évekre, a divényi uradalom megszerzésének éveire esett. Ötezer forintnál nagyobb összeget egyébként az említetteken kívül Lippay György érsek által a szegény papok részére tett alapítvány, Pálffv Pál nádor özvegye, Vattay Lukács, Detrekő várnagya, valamint rokona, Tóti Lengyel István Somogy megyei birtokos folyósítottak. Kölcsöneit azonban — amelyek összege 128 782 forint volt, s amelyeknek közel 33%-a származott egyházi személyektől és intézményektől — következetesi veusszafizette, és adósságot nem hagyott maga után.41 36

OL. Zichy család fasc. 46 NB et A. no. 1. 37

Uo. fasc. 48 NB et С. no. 2. 38

Uo. fasc. 45 NB et D. 39

Uo. fasc. 75 NB no. 3. 10

Dessewffy József gróf (A Hitel című munka taglalatja. Kiadva: Iványi Grünwald Béla: Gr. Széchenyi István Hitel. Magyarország újabbkori történetének forrásai. Bpest. 1930. 497. skk. 1.) szerint „merő kereszténységből és emberszeretetből adatott . . . kölcsön pénz". Nem kis számban vannak azonban adataink arra vonatkozólag, hogy 1647 előtt is szedtek kamatot a kölcsönadott összegek után. " OL. Zichy család fasc. 57 NB, 57 NB et A, B, C, D, E, F, G, valamint 75 NB/1 tartalmazzák a kötelezvényeket, amelyeket álalában a családi levéltárakban megőriztek,