Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 190 3. Távozniuk kell közéletünk minden vezető helyéről a „német—magyar" sorsközösség leghangosabb hirdetőinek, ha jóhiszeműleg, ha önző érdekből vallották ezt a nemzetre katasztrófát hozható dogmát. Csak ha kormányból, tisztikarból, közéletből eltávolíttatnak mindazok, akiket felsoroltunk, csak akkor kerülhet sor a Kállay-kormány vagy utána más kormány olyan állásfoglalására, melynek befelé szilárd érvényessége, kifelé megfelelő hitele van. B) A polgárháború csíráinak elfojtása megtorlással és intézményes rendezéssel Magyarországot nem-hadviselő vagy semleges álláspontra való visszahelyezése egymagában még nem mentheti. Magyarországnak a szilárd rend szigetének kell egyben lennie a közép-európai káoszban éspedig a szó legfelsőbb értelmében. Nem elég a rendőri értelemben vett rend, annak a jog szilárd uralmán kell felépülnie s hangsúlyozottan a magyar alkotmányon kell nyugodnia. Ezért elmaradhatatlan és sürgősen végrehajtandó: a) azoknak a polgárháborús tüneteknek, melyek egyes nemzetiségeinkkel s a különböző menekültekkel való bánásmódban vagy a zsidótörvényeknek s az új honvédelmi törvény zsidókra vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az úgynevezett fajvédelmi törvénynek végrehajtása során, különösen pedig a zsidó munkaszolgálatosokkal szemben elkövetett törvénytelenségekben s atrocitásokban jelentkeztek, s itt-ott még máig is jelentkeznek: kérlelhetetlen elfojtása; minden törvénytelen tett szigorú, példás megtorlása. b) Különösen erő я hangsúlyú és messzehangzó megtorlás a zsablyai ós újvidéki tömeggyilkosságok miatt, főbünösökön kezdve a megtorlást. Az alkotmányos jogrend helyreállításának azonban nemcsak személyi, hanem tárgyi és intézményes feltételei is varrnak. a) Ilyen mindenekelőtt: a polgári és katonai hatáskörök újból való pontos szót- i választása és elhatárolása, az utóbbi évek során keletkezett hatásköri zavarok polgárháborús tüneteinek kiküszöbölésével. b) Ilyen: a vezérkari-főnöki állás újabban alkotmányellenesen kialakult hatásköri túltengéseinek megszüntetése. Eltörlése a vezérkari-főnök külön hadbíróságának.2 8 c) Ilyen: a honvédfőparancsnoki állás visszaállítása, mert éppen a vezérkarifőnöki és főparancsnoki más-más jellegű katonai funkció összeolvasztása vált egyik fő okává a hatásköri zavaroknak, mind a katonai hatóságok között, mind a katonai és polgári hatóságok között. d) Ilyen: hadműveleteken kívül a vezérkari-főnök, a kinevezendő főparancsnok világos és félreérthetetlen alárendelése a honvédelmi miniszternek. e) Ilyen: a honvédelmi minisztérium úgynevezett defenzív osztályának teljes átszervezése az új — valójában a régi és örök-magyar politika szellemében.2 9 f) Ilyen: az egész honvédvezérkar és a honvédelmi minisztérium sürgős személyi átszervezése. g) Ilyen: a magasabb katonai állások betöltésének gyökeres revíziója ugyanezen Szempontok szerint. " Statáriáiís, fasiszta jellegű katonai bíróság. 1941. okt. 28-án hozták létre. Tagjai hol mint a vád képviselői, hol mint bírák működtek. Hatáskörébe tartozott: a kommunistaellenes 1930. III. te. 5. §-ába ütköző hűtlenség bűntette és minden az e bűntett útján elkövetett szigorúbban büntetendő bűncselekmény. ítéletei a vezérkari főnök aláírása után megfellebbezhetetlenné váltak. " A VKP II. d osztály eredetileg kémelhárító szerv volt. 1936-tól kezdve kommunista ügyekben is folytatott eljárást. Törvénytelen módszerekkel, kínzások alkalmazásával dolgozott. Bajcsy-Zsilinszky a Schönherz-perben való kihallgatásakor személyesen is látta a kínzások nyomait a kommunista foglyokon.