Századok – 1965

Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172

178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 188 lett volna s ennek félretétele nyílt szembeállást jelentett a Bárdossy-kormány részéről, mind a szigorú önvédelem történelmi magyar magatartásával, mind az eleven magyar létérdekekkel. Röviden: jogilag nem tartozunk hadbalépni sem Jugoszlávia, sem Szovjet-Oroszország, sem az Egyesült Államok ellen; hadbalépéseink a magyar közjog értelmében alkotmányellenesek, törvénytelenek voltak; egyben történelmünkkel, hivatásunkkal, életérdekeinkkel, sőt a nemzet zöme akaratával is szembehelyezkedök. E kettős — jogi és politikai — elemzés legfőbb következéseképp pedig ez a két megállapítás adódik: 1. Jogilag nem tartozunk hadbalépni sem Jugoszlávia, sem Szovjet-Oroszország, sem az Egyesült Államok ellen, tehát hadviselő helyzetünket bármikor meg is szüntethetjük, anélkül, hogy szerződésszegés vagy szövetségi hűtlenség legkisebb árnyéka eshetnék reánk. 2. Politikailag pedig tartozunk kivonulni ebből a háborúból, mert abban való részvételünk áthidalhatatlan ellentétben van a nemzet és a magyar állam egész múltjával, értelmével, hivatásával és nemzetünk életérdekeivel. Ez a két tétel áll minden körülmények között, akkor is, ha Olaszország bennmaradna a háborúban a német birodalommal és Japánnal való szövetségben. De Mussolini lemondásával, a fasiszta rendszer bukásával és Olaszország valószínű kiválásával a háborúból, valamint a háromhatalmi szövetségből, egy új, döntő ösztönzésű és jogi alapot nyújt számunkra a sors, nemcsak a háborúból való kivonulásunkra, hanem az egész eddigi elhibázott külpolitikánk áthangszerelésére is. Végre is Magyarország Olaszországgal való hagyományos és nemzetközi szerződésben is újból megerősített barátsága révén és útján csatlakozott — mondhatni sodródott — a hármas egyezményhez. A hármas egyezmény azonban Olaszország nélkül már csak kettős, ezenkívül ránknézve tökéletes politikai képtelenség is. Olaszország lépése és további várható lépései a most megkezdett úton vissza kell göngyöltessék velünk külpolitikánkat — most már csak átmenetként fogván fel nemhadviselő állásfoglalásunkat — egészen Teleki Pál eredeti semlegességi politikájáig. MÁSODIK RÉSZ A KIBONTAKOZÁS I. Semlegességünk visszaszerzésének parancsoló szüksége Miért kell Magyarországnak visszatérnie a Teleki Pál kormánya részéről vállalt semlegesség eredeti álláspontjára? Mert: a) néhány tehetségtelen, rövidlátó és könnyelmű s a magyar hivatás útjáról a német—magyar sorsközösség babonája, a magyar ügy ellen rendezett belső lázadás, valamint a német hatalmi nyomás révén elsodort államférfiú és a magyar ügy iránt enyhén szólva kezdettől fogva érzéketlen néhány magasrangú katona vétke miatt nem pusztulhat Magyarország; b) mert ez a semlegesség valójában csak bátor visszatalálás önvédelmi politikánk s vele európai hivatásunk elhagyott útjára; c) mert még ma is szerződésszegés bélyege nélkül tehetjük meg lépésünket; d) mert háborúbalépéseink egytől-egyig a magyar alkotmány alapvető rendelkezései ellen történtek, jogilag érvénytelen, mondhatni puccsszerű módon; e) mert nemcsak alkotmányellenes, nemcsak a nemzet zöme — parasztsága és munkássága — akaratnyilvánítása nélkül történtek háborúbalépéseink, hanem a német