Századok – 1965
Közlemények - Bajcsy-Zsilinszky dokumentumok (Közlik Pintér István és Rozsnyói Ágnes) 172
178 BAJCSY-ZSILINSZKY" DOKUMENTUMOK 177 Nagyméltóságú Miniszterelnök Ür ! Elmondhatjuk Deák Ferenccel, de sokkal tragikusabb helyzetében hazánknak, hogy „megnehezült felettünk az idók járása". Az olasz események1 fel kell, hogy nyissák még a legálmatagabb magyar szemeket is. Nyilvánvaló, hogy itt sokkal mélyebb változásról van szó, mint egyszerűen csak kormány- avagy akár rendszerváltozásról. A fasizmus bukása mögött jelentkezik az elszánt akarat, hogy Olaszország — szinte bármi áron — kivonuljon a háborúból, revidiálja az utóbbi évtizedek, főleg pedig az utóbbi 5 — 6 esztendő olasz külpolitikáját, belpolitikáját és visszatérjen egyfelől a demokrácia és parlamentárizmus, másfelől a hagyományos olasz külpolitikai tájékozódás útjára. Minket magyarokat ebben a pillanatban főleg a dolog külpolitikai része érdekel. Olaszország várható kiválásával a háromhatalmi egyezmény szövetségi rendszeréből először a tengely2 törik össze, azután a háromhatalmi szerkezet,3 melyhez Magyarország 1940-ben csatlakozott. Nyilvánvaló, hogy az olasz események Magyarországot sorsdöntő elhatározások elé állítják. Helyesebben: sürgetik azokat az elhatározásokat, melyek pártunk felfogása szerint már régen megértek. Az alábbiakban — a képviselőház ülésének híjján4 — olyan pártként kívánunk véleményt nyilvánítani nemzetünk és országunk nagy veszedelmében, mely kezdettől fogva ellenezte a háborút, sőt az egyetlen párt volt, amely három akkor jelen volt tagja útján ellene szavazott a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásmik becikkelyezésének. Tesszük ezt az egyetlen rendelkezésünkre álló módon: emlékirat formájában. Tudatában annak, hogy ilyen emlékirat mai helyzetünkben arra való, hogy pótolja vagy — kényesebb dolgokban — kiegészítse a szabad parlamenti megnyilatkozást. Az alábbiakban egy külpolitikai és belpolitikai kibontakozás tervét próbáljuk felvázolni. Nem tudhatjuk, mit fogad el ebből helyesnek a mai kormányzat vagy mit hajlandó vállalni belőle. De szent meggyőződésünk, lényeg szerint csak ilyen vagy ilyenféle, nagyon aktív és nagyon határozott, nagyon világos és éles körvonalú egymásutánja a politikai cselekedeteknek, azok szerves egységbehangolása mentheti ki országunkat a tengely vereségével adódó szörnyű összeomlásból. ELSŐ RÉSZ HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG I. Történelmi események Tisztában kell lennünk mindenekelőtt azzal, hogy nem a háborúvesztés önmagában a legnagyobb katasztrófája egy nemzetnek, egy államnak. 1849-ben is elvesztettük szabadságharcunkat az osztrák ós orosz császárság egyesült haderejével szemben, egy esztendeig tartó hősi küzdelem után Görgey a honvédséggel Világosnál letette a fegyvert. 11943. jul. 10-én angol és amerikai csapatok szálltak partra Szicíliában. Ennek és az antifasiszta erők növekvő Uenállásának hatására Mussolini helyzete megingott. Július 25-én a fasiszta Nagy Tanács leszavazta, a király letartóztatta Mussolinit, és Badoglio tábornagyot nevezte ki utódjául. "A Berlin—Róma tengelyről szóló szerződést 1936. okt. 25-én kötötték meg Berlinben. 3 A háromhatalmi egyezményt Németország, Olaszország és Japán képviselői 1940. szept. 27-én írták alá. Az egyezmény szövegét közli: „Magyarország és a második világháború" c. dokumentumkötet. Bpest, Kossuth. 1959. 309-310. 1. * A szélsőjobboldalnak a parlamentben a Kállay-kormány ellen Intézett támadása és a kormány esetleges bukásától való félelem miatt 1943. máj. 4-én Kállay Miklós kérésére Horthy — kormányzói kézirattal — a képviselőház ülését bizonytalan időre elnapolta. 12 Századok 1965/1-2
