Századok – 1965
Közlemények - Ladányi Andor: A Tanácsköztársaság felsőoktatási politikájának kérdésihez 152
156 LADÁNYI ANDOK, latására vonatkozó követeléseit.2 5 A szocialista diákok szervezetének direktóriuma a következő napokban lefoglalta az összes főiskolai egyesületeket és diákmenzákat.2 6 A szocialista diákok szervezete egyébként a proletárdiktatúra létrejöttének napján beszüntette a tagfelvételt. Később ezt ugyan feloldották, de az új tagoknak sem szavazati, sem választhatósági joguk nem volt.2 7 Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra, hogy a Tanácsköztársaság idején (sőt részben már azt megelőzőleg február—márciusban) a kispolgári tömegek valósággal elözönlötték a szocialista szervezeteket . Ha ennek következtében e szervezetek felhígulása komoly veszélyt is jelentett, az ellenkező jellegű hiba, a szektás elzárkózás sem helyeselhető. A szocialista diálcoh szervezete csak április végéig állt fenn. Április 26-án a Közoktatásügyi Népbiztosság — az „ismételt indokolt panaszok" miatt — e szervezetet feloszlatta (már előzőleg, április 9-én a szervezet tevékenységét kulturális és tanulmányi ügyekre korlátozták, gazdasági érdekképviseleti funkcióit megszüntették), és létrehozták az egyes szakszervezetek ifjúsági szakosztályait. (így pl. a Magyarországi Tanítók Szakszervezetének tanítójelölt-szakosztályát is, amelynek titkára Mina Nesztor volt).28 E megoldás nem volt a legszerencsésebb. Jóllehet kétségtelen, hogy a szocialista diákok szervezetének az egyetemeken, karokon működő, megfelelő centrális irányítást nélkülöző bizalmi-testületei összehangolatlan, egyéni akciókkal főleg a diákszociális ügyek terén sok zavart okoztak, ami az egyetemeken a szükséges fegyelmet és a népbiztosság egységesítésére törekvő diákszoeiális tevékenységét kedvezőtlenül érintette, az új szervezeti forma az egyetemi diákság önállóságát, forradalmi aktivitását és lendületét korlátozta, bizonyos mérvű formalizmust is előidézett. Valószínű azonban, hogy e szervezeti formát csak átmeneti jellegűnek tekintették. Az 1919. június 20—22-én tartott országos ifjúmunkás kongresszuson felvetették a fizikai és szellemi ifjúmunkások közele bbhozásának szükségességét, perspektívában teljes szervezeti egyesítését.2 9 A szocialista diákok szervezete, ill. később a szakszervezetek ifjúmunkás csoportjai az égetően fontos diákszociális problémák mellett nagy figyelmet fordítottak a hallgatók világnézeti-politikai nevelésére, sok fontos kérdésről rendeztek előadást. („Miért legyen az orvos szocialista?", „A termelőszövetkezetek", „Aszociáldemokrácia csődje", „Aproletariátus diktatúrája", „Jaurès", „A kommunizmus", „A Kommunista Kiáltvány", „A kommunista program", „Az orvosi etika", „A prostitúció társadalmi okai", „A következtetés szerepe a természettudományokban", „Az ipari megbetegedések társadalmi okai és védekezés" stb.)30 Anépbiztosságapolitikainevelőmunkaelősegítéséremájuselején 60 diák részére szociális kiképző tanfolyamot (előadóképző tanfolyamot) rendezett.3 1 Kezdeti törekvések voltak a kollégiumi nevelőmunka megindítására is, így pl. a margitszigeti kaszinóban még februárban berendezett bölcsészotthont ,,a szocialista szellemi ifjúmunkás propaganda ós szervezés mintakollégiumává" fejlesztették.32 A debreceni egyetemen Thury Levente vezetésével 1919. március 22-én megalakult az „Egyetemi Hallgatók Szocialista Szakszervezete". Fennállásának alig egy hónapja alatt elsősorban a diákság anyagi érdekeinek előmozdítására törekedett, de foglalkozott tanulmányi reformkérdésekkel is, és a Vörös Hadseregbe való belépés érdekében fejtett ki agitációs munkát. A szakszervezetnek mintegy 25 aktív tagja volt.3 3 A diákság progresszív erőinek forradalmi lelkesedése nyilvánult meg a Vörös Hadseregbe való belépésben is. A szocialista diákok szervezetének bizalmi-testülete a Vörös Hadseregbe való belépésre hívta fel tagjait.3 4 A Galilei Kör — amely a Tanácsköztársaság idején is működött —- ugyancsak felhívást bocsátott ki a Vörös Hadseregbe való belépés érdekében: „Utolsó csepp vérünkkel is megvédjük a proletárforradalmat. Eddig eszmékkel harcoltunk, most szuronyokkal fogunk küzdeni !"3 5 "Világ, 1919. márc. 25. 8.1.; Déli Hírlap, 1919. márc. 25. 10.1. "Világ, 1919. márc. 25. 8.1.; Az Űjság, 1919. márc. 23. 6-7.1.; 0. L. VKM. 69359/1919. 11 O. L. VKM. 81916/1919. IV. 88 Világ, 1919. ápr. 9. 9.1.; Fáklya, 1919. ápr. 27. 4.1.; Vörös Űjság, 1919. ápr. 27. 6.1.; O. L. VKM. 95720/1919. VI. 3/b. "Ifjú Proletár, 1919. jún.,29. 3. 1. 30 Az egyes sajtóközlemények és „A budapesti tudományegyetem a Tanácsköztársaság idején" c. adatgyűjtemény alapján. 31 Fáklya, 1919. máj. I. 5. 1. 33 O. L. VKM. 151096/1920. IV. a. - A kollégium működéséről nincsenek konkrét adataink. 33 O. L. VKM. 27563/1920. В. XVI.; Kossuth Lajos Tudományegyetem Irattára (a továbbiakban KLTB It.) E. T. 1919. dec. 17-i ülés jkv.; vö.: Tanácsköztársaság Hajdú-Biharban 1919. Dokumentumgyűjtemény. Debrecen. 1959. 252-257. 1. 34 Vörös Űjság, 1919. ápr. 23. 7-8. 1. 3S Fáklya, 1919. ápr. 22. 6.1. — Polányi Károly 1929-ben írt cikkében megemlítette a Galilei Kör egyik gyűlését, amelyen valamennyi diák jelentkezett a frontra. A galileisták fejlődése ekkor már annyira előrehaladt szerinte, hogy a Körnek ,.nem volt már egyetlenegy tagja sem, aki nem állott volna szívvel-lélekkel a diktatúra rendelkezésére". (Polányi Károly: „A Galilei Kör mérlege". Korunk, 1929. 418. 1.)
