Századok – 1965
Tanulmányok - Pándi Ilona: A magyar „középosztály” kérdéséhez 132
A -MAGYAK „KÖZÉPOSZTÁLY" KÉRDÉSÉHEZ 149 A presszión kívül fontos momentum még a „középosztály" alsó kategóriái állásfoglalásának megértésénél a vezetőszerep illúziója is. Az elithez tartozás gondolata, a középosztály vezetőszerepéről hangoztatott frázisok is hozzájárultak ahhoz, hogy ezek a rétegek elkülönüljenek a néptől, és az uralkodó osztályok oldalán álljanak. A kormány taktikájához tartozott ennek az illúziónak megerősítése. Gróf Bethlen István, amikor kormányra került, sietett kijelenteni: ,,A demokrácia nem jelentheti a nyers tömegek vak uralmát. Az igazi demokrácia biztosítja az intelligens osztályoknak a vezetést . . ,"65 A kijelentés félrevezető tendenciája világos: Magyarországon ekkor nem volt polgári demokrácia sem, és nem a „középosztály", az „intelligencia", hanem a nagybirtokos és nagytőkés osztályoké volt a vezetőszerep. A gazdasági, politikai és társadalmi élet legfelső csúcsain ezek képviselőit láthatjuk, a miniszterek, a társadalmi, kulturális egyesületek vezetői, a nagybankok és nagy részvénytársaságok vezetői zömmel az uralkodó osztályok tagjai voltak.6 6 Bármelyik politikai pártban foglaltak helyet ezek az urak (legitimista vagy szabadkirály választó, kormánypárti vagy ellenzéki oldalon álltak), átmeneti ellentéteik ellenére alapvető érdekeik révén a gazdasági és politikai hatalom birtoklásában számos érdekszállal fűződtek össze. Jellemző, hogy a rendszer antiszemita demagógiája ellenére — mellyel a belső nehézségek feloldására a közhangulatot kívánták befolyásolni — zavartalanul együtt működtek a jobboldal legintranzigensebb képviselői is a „zsidó" nagytőkével. Tipikus példája ennek a Horthy-család, melynek tagjai a bankok igazgatóságaiban ezekkel a tőkésekkel szoros együttműködésben foglaltak helyet,6 7 vagy maga Bethlen István gróf miniszterelnök, aki a Weiss Manfréd-család érdekeinek volt szószólója, és a földreform alól is mentesíteni igyekezett birtokaikat.68 Hatalmas erőt képviselt a gazdasági és politikai életben a nagytőke és a vele összefonódott nagybirtok, s ha kapott is helyet a közéletben a „középosztály", a vezetőszerep feltétlenül az előbbieké volt, a legfontosabb pozíciókban az ő embereik ültek. Az ország külpolitikáját is a nagytőke és nagybirtok reprezentánsai irányították, így a külügyminiszter, dr. Walko Lajos Weis Fülöpnek — a finánctőke egyik vezető alakjának — volt a veje, a helyettese pedig dr. hédervári gróf Khuen Héderváry Sándor 11 ezer holdas birtokos volt!69 A „középosztályinak vezetőszerepe csak annyiban lehetett, amennyiben következetesen képviselte az uralkodó osztályok érdekeit a különböző posztokon. Mégis e korszak irodalmában és sajtójában nagy súllyal szerepelt e vezetőszerep kihangsúlyozása, nyilvánvalóan politikai célzattal. Egyfelől a „középosztály" megnyerése céljából hangoztatták, másfelől az ellenforradalmi rendszer valóságos osztálytartalmát kívánták ezzel leplezni, s a kispolgári tömegekhez áttételt teremteni a hozzájuk látszólag közelebb eső „középosztály" hemegóniájának látszatával. A Társadalomtudományi Társulat folyóiratában Arisztotelészre hivatkoztak a „középosztály" vezetőszerepének igazolása során, aki — más korban és más osztályok érdekében — a „mérsékelt demokrácia, 65 Bethlen István gróf : Válogatott beszédek. Bpest. 1933. I. köt. Bemutatkozó beszéde 1921. ápr. 19-én. 66 Lásd: Magyarország Tiszti Cím- és Névtára. Bpest. 1927. 67 Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában. Bpest. 1962. 26. 1. 68 Nemzetgyűlési Napló. 1924. nov. 12. 334. ülés. 69 Lásd: Tiszti Címtár 1927. és Gazdacímtár 1925. 428. 1.
