Századok – 1965

Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 1337

1364 FOLYÓI RAT kenységüket ismerteti. Országos viszonylatban is elsőnek alakult meg, 1944. október 20-án, a Szegedi Kenderfonó Gyár Rt. üzemi tanácsa. A többi üzemi tanács a szakszervezet ösztönzésére jött létre. Lassanként lemondtak az üzemek korábban maguknak követelt kizárólagos vezetéséről, s szigorú feltételek alapján vállalták a tőkés igazgatósággal való együttműködést. Ennek rendkívül érdekes dokumentumát közli a tanulmány a Kenderfonógvár Rt. üzemi tanácsa által 1945 februárjában készített egyezménytervezetben. Az üzemi tanácsok eredményesen megvalósították a termelés és a tőke munkásellenőrzését, megindították a termelést, helyreállították a munkafegyelmet, kezükbe vették a szociális ügyeket, biztosították az élelmiszerellátást, az infláció) idején csereüzletek lebonyolításával is. — B. B. UJ ÍRÁS. VIII. évf. (1965) 3. sz.: DONATH FERENC Agrárreform vagy agrárforradalom címen részletet közöl Magyarország tavasza c. készülő kötetének Földosztás VJ15 c. fejezetéből. A földosztás legjellemzőbb vonásának agrárreform és agrárforradalom sajátos összefonódását, a koalíció pártjainak megegyezésen alapuló földreformrendeletét kiigazító szegényparaszti forradalmi gyakorlatot tartja. A továbbiakban az igénybevett földbirtok területe és a kiosztható, egyéni tulajdonba juttatható föld mennyisége közti lényeges különbséggel foglalkozik. A földreform során összesen kisajátított 5,6 millió kat. hold földnek nem egészen 60%-a, kb. 3,3 millió kat. hold föld jutott paraszti kézbe. A kisajátított terület több mint 40%-a egyénileg nem juttatható legelő, erdő, nádas, terméketlen terület volt, amelyek közül csupán a legelő szolgálta közvetlenül a paraszti gazdálkodást. Ez az ellentmondás váltotta ki a forradalmi földfoglalásokat, a 100 kat. hold felső határ átlépését elsősorban az Alföldön. Ezzel szemben a dunántúli földosztás nagyjában-egészében a földreform keretei közt mozgott. — GELLÉRT GÁBOR AZ igazságtevő Károlyi címen Károlyi Mihály politikai fejlődését vázolja fel. Konkrét események tükrében világítja meg nyugati orientációjának kezdetét, németellenességét, saját osztályával való szakítását, földosztását, az antant-imperializmusban való csalódását, csehszlovákiai, olasz-, franciaországi, majd angliai emigrációja soçàn az októbristákkal való szakítását, szocialista eszmei fejlődését, a személyi kultusszal, amoszkvai pörökkel, a Rajk-pörrel kapcsolatos lelkiválságát, ennek ellenére a Szovjetunióhoz, a magyar népi demokráciához, a szocializmus ügyéhez való törhetetlen ragaszkodását. — B. B. SZEMLE VILÁGOSSÁG. VI. óvf. (1965) 2. sz.: SELLER BÉLA „Nem is gondoltak a szent háborúval . . ." címen a Dózsa-parasztháború vallási ideológiáját vizsgálja a parasztháború ötödfélszázéves fordulója alkalmából. A parasztháború ideológiájának kidolgozásában az egyházi — ezen belül a ferences szerzetes — ós a világi értelmiség tagjai, az ún. deákok egyaránt részt vettek ; ezért egyházi és világi elemek keverednek benne. Áz egyházi ideológia magva a keresztes háború volt. A keresztesháború azonos jelszavai alatt azonban a nemességnek, az egyháznak és a parasztságnak különböző osztály érdekei húzódtak meg, amelyek 1514 május végén világosan kiütköztek. A magyar parasztháború programjának teológiai keretét és alapját Gioacchino Fiore calabriai ciszterci apát Szentlélek Birodalma képezte, amelynek megvalósításához Dózsa „szent hada és áldott gyülekezete" táborita módszerrel, de a humanizmus népszerű érveitől is támogatva fogott hozzá. Az új, igazságosabb állami ós társadalmi rend kópét szintén a táboriták és a humanisták szemével látták Dózsa keresztesei, de a táboritizmust jellemző szektás vonások nélkül. Ebből a szempontból nagyon tanulságos az „Isten fiai szabadságáénak e világra való vonatkoztatása, a bukott Ádámnak, lényegében tehát az emberi természetnek példaképpé emelése. A tanulmány befejezésül kitekint a „német folytatásra", az 1524 — 25-i nagy német parasztháborúra, s körvonalazza a római katolikus egvház, a protestantizmus ós a marxizmus álláspontját a Dózsa-parasztháború vallásos ideológiáját illetőleg. Az 1514. évi parasztháború vallásos ideológiájában a marxisták annak bizonyítékát látják, hogy „1514 hősei nem tudták ugyan kiszakítani magukat koruk eszméi közül, de ezeket jogos igényeik ós osztályharcuk szükségletei szerint vették át, válogatták és alakították, valódi helyzetük parancsszavát követve". — PONORI THEWREWK AURÉL A világóceán szigetétől a geoidig címen a Föld alakjának változását vizsgálja az egyes korok tudománvának tükrében. Az ókor legfejlettebb tudományos világrendszere, az arisztotelészi-ptolemaioszi, mozdulatlannak és a világegyetem középpontjában állónak, de ugyanakkor gömbalakúnak tekintette a Földet. Ezt a nézetet fejlesztették tovább az arabok. A kereszténv középkor kezdetben tagadta, s csupán a XII. századtól kezdte, de akkor is csupán a tomista filozófia, elismerni. Az újkori felfedezések gyakorlatilag is bebizonyították a Föld gömb alakját, amelynek pontos formáját a későbbi kutatások precizírozták.— B. GY. A kalandos német Simplicissimus címmel a harmincéves háború