Századok – 1965

A történelemoktatás kérdései - A történelemtanárok nyári egyeteme. Debrecen 1964 (Szabolcs Ottó) 1272

1284 SZABOLCS ОТТб nikatörténeti anyagrészek megértésének, alkalmazásának feltétele, hogy a tárgyakat^ eszközöket, jelenségeket közvetlen érzékelés útján észleljék a tanulók, hiszen ez az alapja a helyes képzetek és fogalmak kialakításának." A munkaeszközök fejlődésének, a technikatörténet tanterveink által meghatározott csomópontjainak bemutatására legalkalmasabb a tárgyi szemléltetés. A tanulók által készíthető működő modellek kb. a XVIII. századi ipari forradalömig terjedhetnek, a technika bonyolultság felé haladása miatt zömmel a középkori gépekre korlátozódhatnak. Mindebből az következik, hogy az imperializmus és szocializmus korának technikai fejlődését nem lehet működő modelleken szemléltetni, itt a modelleket filmekkel pótolhatjuk. Dia- és pergőfilmeket kell készíttetnünk a modern technika iskolai megértetéséhez. Bodó László végezetül a szemléltetés módszerei néhány sajátosságán keresztül ismertette a tanár szerepét a történelem több vonatkozású tanórai életrekeltésében. Mód Aladár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára a mai nemzetközi munkásmozgalom aktuális kérdéseit elemezte ,,A háború és béke stratégiája" című előadásában. Megállapította, hogy „a XX. század második felének új feltételei új stratégia kialakítását követelik meg a kommunista pártoktól". Rámutatott, hogy „az imperializmus és szocializmus huszadik századi harcának 3 stratégiailag különböző korszakát kell megkülönböztetni"; 1917-et megelőző, a két világháború között, és az azt követő korszakokat. Az elsőben az imperializmus láncának szétszakítása, a másodikban a szocializmus egy országban való megszilárdítása, a harmadikban a szocializmus több országban való felépítése, a gyarmati rendszer felszámolása, a béke védelme a főfeladat. Ehhez kell kialakítani a stratégiát. A marxi—lenini tanítás a proletárforradalmat nem azonosítja a fegyveres felkeléssel. Most főfeladat az egész emberiséget veszélyeztető nukleáris háború megakadályozását — mar а szocializmus világméretű győzelme előtt is biztosítani. Ugyanakkor a békéért folyó harc nem zárja ki egyes országokban a fegyveres harc szükségességét. A béke fenntartására, a kapitalizmus békés versenybeit való legyőzésére irányuló stratégiát az utóbbi 10 év történelmi fejlődése igazolta. A munkásosztály feladata, hogy a demokráciáért és békéért, a szocializmusért folyó harc legkövetkezetesebb ereje legyen. Szabolcs Olló, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezető docense „Az iskolai történettanítás komplex jellegéről" című előadásában a történelemtanítás korszerűsítésének tényezőit vizsgálta. Kimut atta, hogy a történelemnek mint diszciplínának az értelmezése minden időben determinálólag hatott nem csupán а tanítás szellemére, hanem tárgyára, a tananyag kiválogatására is. A marxista történelemfelfogás a történelmet komplex tudománynak tekinti. „A gazdaság-és technikatörténet, a politikai és intézménytörténet, az eszme- és művészettörténet már mint. szétválaszthatatlan egység jelenik meg, szoros ok-okozati kapcsolataiban, nem közvetlen, lianem általános összefüggésében." „Míg az alap-felépítmény kapcsolata a történelem egyes ágai közötti komplex viszony tartalmára, a végső fokon való összefüggés hangoztatása a tudományos vizsgálat formájára ad eligazítást." Annál korszerűbb, fejlettebb a történelemtudomány, minél következetesebben és teljesebben képes a történelmi valóság sokrétűségének és bonyolultságának szövevényét kibogozni, s belőle a helyes végső törvényszerűségeket levonni. Ezért is elválaszthatatlan a történelemtudomány esetében a korszerűség a komplexicitástól. Az előadó rámutatott, hogy tehát а történelemtudomány korszerűsége már önmagában is megkívánja a tantárgy komplex felfogását. Majd röviden tisztázta a tudomány és а tantárgy kapcsolatát, а komplexicitás vonatkozásában. ,,A tudomány és oktatás kölcsönös függés viszonyában van egymással, ahol a tananyag alapját a tudomány eredményei szolgáltatják, a tudományos kutatás eredményeinek iskolai alkalmazását а nevelési-oktatási célok határozzák meg, ezeknek а céloknak összeválogatását azonban ismét determinálják a tudományos eredmények adta lehetőségek." Ezért a történelemtanítás korszerűsítése nem merülhet ki csupán a tudomány korszerű eredményeinek átvételében, hanem a tanítás célrendszerének is korszerűnek kell lennie. Ezek a korszerű célok pedig igen összetett komplex célok, amelyeknek megvalósításához magának a tanítás folyamatának korszerűsítése s a. korszerű taneszközök, szemléltető eszközök megteremtése szükséges. Az előadás további részében Szabolcs Ottó a történelem és a történettanítás ilyen értelmezése megkívánta módszereket és eszközöket ismertette, sokrétűségüket, komplexicitásukat bizonyította. Julias liberty, a Besztercebányai Pedagógiai Főiskola dékánja ,, A történelemtanítás kérdései Csehszlovákiában" címmel tartott előadást. Bevezetőben rámutatott Csehszlovákia utóbbi húsz év alatti fejlődésére, a szocializmus felépítésének alapvető szerepére az oktatásügy — közöttük a történelemtanítás — előtt álló feledatokra. Már a Szlovákiai Nemzeti Felkelés idején államosították az iskolaügyet és még 1946-ben a kassai kormányprogram szellemében megjelentek a tantervek és a tantervi utasítások. 1948-ban napvilá-