Századok – 1965
Tanulmányok - Jemnitz János: A béke utolsó hónapja és az Internacionálé összeomlása (II. rész) 92
122 JEMNITZ JÁNOS lehet bírálni is, ha nem is könnyen, a cenzúrába bele is ütközve, kockázatot és üldözést vállalva, de lehet. Az olaszok internacionalizmusával szemben még inkább kitűnik a lengyelek nacionalizmusa. A galiciai-sziléziai lengyel szociáldemokraták csak egy ellenséget ismertek: az orosz cárizmust. Most, hogy egy hatalmi blokk kovácsolódott össze a cár ellen, sőt e háború már ki is tört, minden idegszálukkal belekapcsolódtak ebbe a harcba. A krakkói Naprzód harcba hív minden elvtársat és minden lengyel munkást az „évszázados ellenség" ellen. S természetes, hogy ezt a harcot az európai civilizáció védelmével köti össze, amikor ezt az érvet a német-osztrák szociáldemokraták készen szállították nekik. A harc igazi céljául legszorosabb értelemben vett nacionalista feladatot jelöltek meg: „Ez a háború szent kötelességünk, ha szebb jövőt akarunk a lengyel munkásosztálynak, ha szabad nép akarunk lenni, amely érdemes tagja a népek nagy család j ának. "214 A Monarchia lengyel szocialistáinak álláspontja ugyancsak nem volt végzetszerűen elrendelt. Különböző tényezők magyarázhatták, de szocialista elvtelenségét semmi sem indokolhatta. Ezt tényszerűleg bizonyítja a lengyellitván szociáldemokraták internacionalizmusa, a nemzeti létükben ugyancsak erősen fenyegetett szerb szociahsták példaszerű magatartása. A szerb szkupscsinában július 18-án (31-én) vitatták meg először a háború tényét, a pártoknak ekkor kellett először fennhangon véleményt formálni a háború támogatásáról vagy bírálatáról. A szkupscsinában egyetlen párt akadt, amely a hiteleket megtagadta, és ez a szerb szocialista párt volt, amelyben megvolt a bátorság, hogy a népszerűtlenséggel dacolva fenntartsa elvi álláspontját. D. Lapcsevics elmondotta, hogy a Monarchia magatartásában nincsen semmi új. Ellenséges érzülete ismert, s ezt ők mindig bírálták, „az osztrák szocialistákhoz hasonlóan" (kao sto je csinila ausztrijszka szocialdemokrati j a ) ,215 Lapcsevics ezután hangsúlyozta, hogy az osztrák szocialisták jelenleg (július 31-én e jelenidő már nem volt indokolt — J. J.) támadják a bécsi kormányt nemcsak szerbellenessége, hanem a háborús politika miatt is. Ők vállalják a teljes szolidaritást az osztrák elvtársakkal. Egyúttal szorgalmazzák a háborús viszonyok kiküszöbölését, a baráti kapcsolatok megteremtését. „Lényegében mi nem akarunk háborút, és nem akarnak osztrák elvtársaink sem. Nem akarjuk a jelenlegi háborút sem." Figyelmeztette a házat, mily sok szenvedést hoztak a Balkán-háborúk. Most pedig könnyen még pusztítóbb, általánosabb jellegű lehet a harc. Megállapította a szerb parlamenti frakció azt is, hogy Szerbia nem saját érdekeiért küzd, hanem a nagyhatalmak imperialista politikájának egyik végrehajtó eszköze. Megismételték, hogy az imperialista hatalmak a Balkán felosztására és megosztására törekednek, amivel szemben továbbra is fenntartották a régi szocialista jelszó indokoltságát, mivel csak a Federatív Balkán Köztársaság oldhatja meg a balkáni népek problémáit.216 E külső követeléseket természetesen összekapcsolták a belső demokratizálódás, a parlament tényleges tevékenységének elismertetésével. Mindehhez a béke helyreállítását kérték. 214 Naprzód. 1914. aug. 2. —Walka ta jest naszyra swiçtym obowiqzkiem, jezely •chcemy jasnej przyszloáci klasy praeujcjeej polskiej, jezely chcemy byé narodem wolnym czlonem welkiej rodziny narodów — idézi G. Grünberg : i. m. 108. 1. 215 Archiv Kommuniszticske Partije Jugoszlavije. Beograd. 1950. III. köt. 283. 1. 216 Uo. 284—286.1. V
