Századok – 1965

Közlemények - Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről 1247

Tilkovszky Lóránt: A nyilasok törvényjavaslata a nemzetiségi kérdés rendezéséről A német birodalom észak- és njn jat-európai hadisikerei 1940 tavaszán veszedelmes erjedést váltottak ki a magyar belpolitikai életben. A kormánypártban is egyre inkább tért hódított az a vélemény, hogy a világháború sorsa már eldőltnck tekinthető Németország javára; hogy tehát a Teleki-féle politika, amely a németek meggyengülésére spekulált, és gyanús, angolbarát színbe hozta az országot, lejáratta magát; nem alkalmas arra, hogy biztosítsa Magyarország számára a győztes németek bizalmát, amely pedig döntő jelentőségű abból a szempontból, hogy a győzelmet követő európai új jáiendezés során milyen mértékben lesznek érvényesíthetők a további magyar területi követelések. Ezért „mielőbb be kell bizonyítanunk a németek előtt, hogy mindig hűséges barátaik és segítőik voltunk" — gondolták.1

Teleki kormánypárton belüli ellenzéke Imrédy Béla volt miniszterelnök körül csoportosult, aki az eseményeket a maga 1938 őszi politikája igazolásául állította be. De a nyilas szélsőjobboldali ellenzék is aktivizálódott. Úgy érezték, hogy az események őket igazolták, akik mindig és határozottan a német győzelmet hirdették. Arra számítottak, hogy a német győzelem következtében a nemzetiszocializmus Európaszerte uralkodó eszmévé válik, s a régi rezsimet Magyarországon is egy nemzetiszocialista kormány válthatja fel. Sürgősnek mutatkozott szemükben, hogy kétes kormányképessógüket a németek előtt érdemlegesen bizonyíthassák. Az orszég gazdasági és társadalmi berendezkedésének nemzetiszocialista átszervezését célzó különböző pailamenti indítványaikat, amelyek mindegyike egyben nyílt felajánlkozás volt a német birodalom felé, eddig már négy ízben süllyesztették el nyomtalanul, a német birodalom minden visszhangja nélkül; most, ötödik törvényjavaslatukkal, olyan kérdésben és olyan időpontban léptek fel, amely az egyszerű mellőzést és elhallgatást kevésbé látszott lehetővé tenni. Valóban, a képviselőház elnöke 1940. június 7-én bejelentette, hogy az indítványkönyvbe bejegyzés történt: „Hubay Kálmán és Vágó Pál: Törvényjavaslat a Magyar Szent Korona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvvezetésércl".2 A nyilasok nemzetiségpolitikai elképzeléseinek alapját kezdettel fogva a helyreállítandó Nagymagyarország birodalmi gondolata képezte.3

A Trianonnal elcsatolt területek visszaszerzése szempontjából azonban a régi, hagyományos nemzetiségi politikát alkalmatlannak ítélték; az asszimilációs törekvésekkel való szakítást, a nem-magyar népek önálló népiségének elismerését s számukra önkormányzati jogok biztosítását tartották szükségesnek. Szálasi 1935-ös terve a „Hungária Egyesült Földek"-rcl azt mutatja, hogy ezzel kapcsolatban a magyar birodalom államszerkezetének, alkotmányának bizonyos föderatív átszervezésére vonatkozó elgondolás is felmerült. A Nyilaskeresztes Párt 1939. március 15-én meghirdetett „országépítő programmja" a nemzetiségi kérdésben szintén a birodalmi gondolat, a „Kárpátmedence geopolitikai egységében élő népek uniója" mellett foglalt állást. A program vonatkozó részének az a kitétele, hogy „elismerjük a zárt egységben élő nemzetek önkormányzati jogát", arra enged következtetni, hogy a területi autonómiák rendszerét tekintették az „alkotmányunk ősiségénél is szilárdabb alap"-nak.4 A nyilasok nemzetiségpolitikai elképzelései a nagymagyarországi birodalmi gondolat ápolása és a régi, erőszakosan asszimilációs politika helyett új, vonzóbb eszközök 1 M. E. Tájékoztatási o. 4. es. B. 45. „Német probléma (Hibák, mulasztások, teendők)". 3 Képviselőházi Napló, 1939/VI. 171. 1. 3 V ö. Lackó Miklós: A magyarországi nyilas mozgalom történetéhez (1935 — 1937). Századok, 1963. évf. 785.1. 1 BM. Res. 1939 —6 —11225. „Ezt akarják a nyilasok 1 A Nyilaskeresztes Párt országépítő programja". Bpest-3939. márc. 15.