Századok – 1965
Közlemények - A német hadvezetés magyarországi politikájához 1941. március–július (Közli: Kun József) 1228
1230 A NÉMET HADVEZETÉS M AGYA RORSZÁGI POLITIKÁJÁHOZ csolódása és részvétele a Jugoszlávia ellen intézett német támadásban. Horthy kormányzó Hitler elsó' szavára kész volt elfelejteni a Jugoszláviával kötött szerződést. 1941. március 28-án, közel tíz nappal a Jugoszlávia elleni hadjárat megindítása előtt beleegyezett, hogy a magyar hadsereg részt vegyen a Jugoszlávia elleni agresszióban. A Jugoszlávia és Görögország ellen indított hadjárat befejezése után a Szovjetunió elleni támadás került napirendre. A további naplófeljegyzések értékes adatokat tartalmaznak arra vonatkozólag, milyen körülmények között kapcsolódott be Magyarország a Szovjetunió elleni háborúba.2 A napló tanúsága szerint az uralkodó osztályok németbarát csoportjait képviselő politikai és katonai vezetők akarták a háborúban való részvételt, mert bíztak abban, hogy az német győzelemmel fog végződni. Nem akartak lemaradni a többi csatlós államok mögött a Hitler kegyeiért folytatott versenyben. A feljegyzések bizonyítják, hogy a háborús felelősség első helyen a magyar katonai vezetést terheli, ha egyáltalán lehet ebben a vonatkozásban különbséget tenni az uralkodó osztály egyes körei között. A magyar vezérkar, élén Werth Henrik vezérezredessel, első helyet foglalt el a hitleri fasizmus kiszolgálóinak táborában. Míg a politikai vezetés körében — egyes időszakokban — találkozunk bizonyos meggondolásokkal a hitleri fasizmushoz való viszonyt illetően, addig a legfelsőbb katonai vezetés mindig határozottan a német irányvonalat képviselte. Németország legmegbízhatóbb támasza ebben az időszakban a magyar vezérkar volt. * A hadinapló fordításánál mindenekelőtt a tartalom pontos visszaadására törekedtünk. A német katonai terminológiát megfelelő magyar katonai szakkifejezésekkel igyekeztünk visszaadni. A két hadsereg azonban szervezeti felépítésben különbözött egymástól. Ebből következik, hogy nem volt teljesen azonos katonai terminológiája sem, ami a fordításnál bizonyos nehézségeket jelentett. Az eredeti uémet szöveg rendkívül nehézkes, ami a fordításra is rányomta bélyegét. Számításba kell venni azt is, hogy nem összefüggő szövegről, hanem gyors naplófeljegyzésekről van szó. Az eredeti szövegtől csak ott tértünk el, ahol nyilvánvaló volt a tévedés, elírás. Ez azonban csak néhány esetben fordult elő. A német katonai rövidítéseket első előfordulásuk alkalmával feloldottuk és ahol szükségesnek látszott, magyarázattal láttuk el. A hadinapló eredetije a koblenzi szövetségi levéltárban található; másolatát Dr. Ernst Schramm professzor hozzájárulásával ós szíves közreműködésével kaptuk meg. Fáradságáért e helyen is köszönetünket fejezzük ki. A hadinapló levéltári jelzete: „Kriegstagebuch des Deutschen Generals beim Oberkommando der Kgl. Ungar. Wehrmacht. Bundesarchiv Koblenz". 2 Lásd erre vonatkozóan részletesebben Ránki György : Magyarország belépése a második világháborúba. Hadtörténelmi Közlemények, 1959/2. sz. és Kun József: i. m. 16-38. 1.
