Századok – 1965

Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206

A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE MAGYARORSZÁGON 121 1 csak nyomasztólag hatott a munkanélküliség állandó veszélye., amelyet szervezeteik segítségével tudtak elhárítani. A munkásosztály foglalkozási főcsoportok szerinti szociális rétegződéséről, helyzetéről természetesen más képet kapnánk, ha számításainknál használt, elfogadható sémánkat módosítanánk. A munkásosztály életszínvonalának rajzánál jobb eredményre jutnánk, ha kevesebb gyermeket sorolnánk az eltartottak közé, ha több keresővel számolnánk, vagy a heti szükségletek leglényegesebbjét, az élelmezési kiadásokat alacsonyabb kalóriaérték után számolnánk, de sötétebb lenne а kép, ha pl. a munkáscsaládoknál а megadottnál több gyermeket tételeznénk fel. Ugyancsak módosulna valamelyest diagnózisunk, ha nem iparcsoportonként, hanem szakmánként vennénk számba a reálbérek alakulását. Mindenesetre az általunk végzett — sok vonatkozásban finomítható — számításokból világosan kiszűrhető az az általános tendencia, hogy a munkásosztály keretein belül a békeidőben kialakult, kispolgári létfeltételek közt élő réteg tovább szűkült, az ipari munkásság а háború elő'ttinél rosszabb körülmények közt élt. A háború alatt a munkásosztály politikai és szociális helyzetében jelentős változások következtek be. E változások életkörülményeinek nem javulását, hanem fájdalmas rosszabbodását idézték olő, hiszen minden foglalkozási ágban süllyedt a munkások életszínvonala, politikai jogai úgyszólván nem voltak. A munkásosztály életviszonyainak és politikai helyzetének romlása, háború alatti visszafejlődése fokozta a munkásosztály elégedetlenségét, növelte harci kedvét és forradalmasította.