Századok – 1965
Közlemények - Nevelő Irén: A munkásosztály helyzete Magyarországon az első világháború idején (1914–1917) 1206
A MUNKÁSOSZTÁLY HELYZETE MAGYARORSZÁGON 121 1 Értekezletek és megbeszélések követték egymást a legkülönbözőbb fórumokon,37 mindezek azonban mit sem változtattak a helyzeten. A háború negyedik hónapjában a munkanélküliség csökkenése nem azért következett be, mert a kormány intézkedéseket tett, hanem mert az ipar lassan berendezkedett a haditermelésre. A bevonultatások mind több munkaerőt vontak el, az állam viszont mind nagyobb megrendeléseket eszközölt, amelyeket csak a munkáslétszám növelésével tudtak a vállalatok kielégíteni. 1915-ben még a fényűzési cikkek gyártásával foglalkozó iparágakban is nagy volt a munkáskereslet (az aranyműveseknél pl. 1915-ben 87 munkanélküliből 83-at közvetített szövetségük), pincérekből és vasmunkásokból pedig a szakszervezeti munkaközvetítő nem tudta kielégíteni a kívánalmakat. 1916-ban az építőipar kivételével szinte minden szakmába több munkást kértek a munkaközvetítőktől mint amennyi munkanélküli jelentkezett.3 8 A budapesti és vidéki munkaközvetítő intézetek adatai szerint a háború alatti ipari munkaközvetítés a következő képet mutatta:3 9 Év Jelentkezett munkakeresők Munkaadók által keresettek Elhelyezettek Év száma 1914-ben4 0 93 684 57 155 36 177 1915-ben4 1 65 276 59 253 33 090 1916-ban4 2 44 536 40 501 24 332 1917-ben 42 509 42 034 24 045 A táblázatból kiderül, hogy 1914-ben a jelentkezett munkakeresőknek csak 38%-át helyezték el. 1915-től 50% felett mozog az elhelyezettek aránya, ami általában megfelel a békeidőkbeli állapotoknak.4 3 A munkakeresők ós elhelyezettek számának egybevetésénél többet mond a munkaerőkereslet és -kínálat alakulásának a vizsgálata, hiszen az előbbieknél nem tudjuk kimutatni, hogy a munkanélküliekből meimyit hívtak be katonának. Táblázatunk szerint a munkaerőkereslet 1914-ben 61%-a volt a kínálatnak, 1916-ben és 1916-ban 90%-a, 1917-ben pedig a munkaadók csaknem annyi munkást kértek a munkaközvetítőktől, mint amennyi munkavállaló jelentkezett. A munkaközvetítő hivatalok adatainak vizsgálata megerősíti a szakszervezeti forrásokból levont következtetéseket, a háború második évétől a munkaerőkínálat csak 10 — 2%-kai haladta meg a keresletet. A jelentkezett munkanélküliek száma is jelentősen csökken a háború éveiben: 1915-ben az 1914-ben nyilvántartott létszám 69%-a, 1916-ban 47%-a, 1917-ben pedig 45%-a fordult meg a munkaközvetítőknél. A munkaadók viszont 19Í5-ben 3%-kal több munkást kértek és 1916 —1917-ben is csak 30—28%-kal kevesebbet, mint az első háborús évben. Míg tehát a jelentkezett munkavállalók száma 1917 végére 45%-ra süllyedt, addig a munkáskereslet csak 73%-ra. A kiegyenlítődés azért következett be, mert a munkaerőkínálat nagyobb mértékben csökkent, mint a kereslet. A munkaadók által a munkaközvetítőktől kért munkáslétszám nem azért csökkent 1916-tól, mintha a termelés visszaesett volna, ellenkezőleg. Az 1915-ös helyzet, ha nem is pontosan, de érzékelteti a tendenciát, hogy ti. a haditermelés következtében amunkaerőszükséglet növekedett, táblázatunk szerint a munkaerőkereslet az 1914. évi 103%-a volt. 1915-től mind több gyár kérte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy az 1912. évi LXVIII. tc. alapján helyezzék katonai felügyelet alá, s ezáltal a munkaerővándorlást katonai eszközökkel akadályozhassák meg, sőt a munkaerőszükségletet katonamunkásokkal elégíthessék ki. A Honvédelmi Minisztériumban készült összeállítás adatai alapján végzett számításaink szerint 1917 elején, kb. 140 000 vezényelt munkást foglalkoztattak az ipar-Jászai Samu: 1. m. 213-214. 1. si Szakszervezeti mozgalom ... 24. 1. Az alanti számok az ország gazdaságának minden faktorából jelentkező ipari és kereskedelmi munkakeresőket és munkavállalókat tartalmazzák, sót olyan foglalkozási kategóriák is szerepelnek az összegezésben, mint betegápolók. masszőrök stb. Az iparból jelentkező ipari munkakeresőket nem tudtuk kiszámítani, mivel a kimutatás a szakmával Jobbára nem rendelkező női és a tanoncmunkanélküliek esetében foglalkozási főcsoportokat nem különböztet meg, 1917-ben a vidéki intézetek még szakmai felsorolást sem adnak. "Magyar Statisztikai Évkönyv. 1914. 134 — 135. 1. A háború kitörése után jelentkező munkaerőkereslet és -kínálat alakulásáról nincs kimutatás. Véleményünk szerint az 1914-ben jelentkező, 100.000-et megközelítő munkanélküliek nagyobbik része a háború kitörése után fordult a munkaközvetítőhöz. "Magyar Statisztikai Évkönyv. 1915. 135-136. 1. "Magyar Statisztikai Évkönyv. 1916-1918. 96. 1. " Ld.: Herold Iván-Ránki György: Magyarország gyáripara. 1900-1914. Bpest. 1955. 306.1. A szerzők számításai szerint 1908-1912 között 50-69% körül járt az elhelyezettek aránya.
