Századok – 1965
Tanulmányok - Somogyi Éva: Az 1896. évi választójogi reform Ausztriában 1131
1144 SOMOGYI fiVA jogért.5 0 A liberális párt nevében Ernst Plener új, munkáskamarák felállítását javasolja. Ezeket a II. kúria kamaráinak mintájára szerveznék, összesen huszonhetet, amelyek együttvéve kilenc parlamenti képviselőt delegálnának. A kamarai tagság feltétele a 24. életév betöltése, osztrák állampolgárság, írásolvasás, kétévi egyhelyben lakás és betegpénztári tagság.51 A kurialitás és pluralitásé „továbbfejlesztése" nemcsak a szervezett munkásság körében vált ki nagy felháborodást a szociáldemokrata párt külön határozatban elemzi s ítéli el a Plener-tervezetet —, hanem valamennyi demokratikus színezetű parlamenti pártcsoportban.52 A reformjavaslatok tanulmányozására kiküldött parlamenti bizottság azonban hosszú hónapokon keresztül tétlenkedik. A fordulatot az ifjúcsehek határozott fellépése hozza. 1893. március 2-án Slávik pártja nevében reformjavaslatot terjeszt a kormány elé. Tervezett 500 tagú képviselőházában 240 szláv delegátussal szemben 245 német, 11 olasz és 4 román állana. A képviselőválasztásban valamennyi 24. életévét betöltött, három éve osztrák állampolgár részt vehet. A csehek a vitán kifejtik, hogy az egész alkotmányt,birodalmi képviseleti rendszert igazságtalannak tartják, s a javasolt reform nem jelent többet, mint a fennálló válsztási mód bizonyos javítását. A vitán március 20-án felszólal Masaryk: „Nem hisszük, hogy az általános választójog egyetlen pillanat alatt a cseh nép valamennyi követelését kielégíti, de az általános választójogban látjuk a politikai verseny egyetlen jogos bázisát, különösen azt a politikai kényszert, amely nemcsak a néppártokat, hanem Ausztria más pártjait is dolgozni készteti."53 Slávik javaslata rendkívüli feltűnést kelt, s legnagyobb eredménye, hogy tiapirendre tűzi a reform kérdését. 1893 nyarán megélénkül a politikai élet Ausztria valamennyi nagyobb városában. Június 18-án Prágában és Brünnben vannak munkástüntetések, s véres összeütközésre kerül sor; július 9-én tömeggyűlés van Bécsben 50 000 ember részvételével, az általános közvetlen választójogért a munkáskamarák ellen. Augusztus 20-án a bécsi munkásság általános sztrájkot tervez az általános választójogért.54 Ilyen körülmények között a kormány sem tartózkodhat többé az állásfoglalástól. Az augusztus 21 -i minisztertanácson arra az elhatározásra jut, hogy foglalkozni fog a választójogi reform kérdésével, s lehetőség szerint magához ragadja a kezdeményezést.55 Az őszi ülésszak megnyitásakor anélkül, hogy a nagyobb pártokkal előzetesen megegyezett, vagy akárcsak tárgyalt volna, törvényjavaslatot terjeszt a ház elé.5 6 A reform a kuriális rendszert, az I. és M Kolmer : i.m. V. köt. 333-338. 1. 51 Kolmer : i.m. V. köt. 335-336. 1. 52 Uo., Brügel : i.m. 111. 405. 1. 53 Kolmer : i.m. V. köt. 338-339. 1. 54 Kolmer : i.m. V. köt. 340. 1. , Brügel : i. m. IV. köt. 184—188. 1. , Charmatz : Österreichs innere Geschichte II. köt. 80. Í. Az augusztus 20-i demonstrációról szóló rendőri jelentés szerint: „Mindenekelőtt azért volt különleges jelentősége a gyűlésnek, mert ott sokkal kevesebbet beszéltek az utcai tüntetésekről, viszont elsőízben vetették el a tömegek közt az általános sztrájk fenyegető gondolatát (Brügel : i. m. IV. köt. 188. 1.). 55 Brügel : i.m. IV. köt. 201-203. 1. 56 Kolmer : i. m. V. köt. 333. 1. A Monarchia közös külügyminisztere, Kálnoky szemrehányást tesz Taaffenak, hogy olyan titokban készítette elő a reformot, hogy ő is csak mint újságolvasó polgár szerzett róla tudomást. Mint közös külügyminiszter talán igényt tarthatna arra, hogy fogalma legyen azon ország belügyeiről, amelyet kifelé képvisel. Politischer Nachlass des Grafen"Taaffe, 307 — 309. 1.
