Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
EÖTVÖS J ÓZSEF POLITIKAI HETILAPJA 1111 re, de a többi közös tárcára is. Nem is szólva a javasolt — lényegében vétójoggal felruházott — osztrák és magyar államminiszter kinevezésének elmulasztásáról. Eötvös külön cikket szentelt a dualizmus vizsgálatának a Politikai Hetilapban is.8 2 Egyaránt elvetette az összbirodalom és a föderalizmus gondolatát. A dualizmus államrendszere a tényleges helyzeten alapult. Hasonló közjogi kapcsolatot kell teremteni Ausztria, valamint Csehország és a Lengyel-Galícia között, mint Magyarország és Horvátország között. Szilárdan ragaszkodnunk kell az 1848. évi alaptörvényeinkhez, csak így jöhet létre a kiegyezés. Nagy eredménynek tekintette Eötvös, hogy ezen az alapon hívták össze az országgyűlést. Most már a Politikai Hetilapban is számos, a fejedelem és az ország kapcsolatát méltató cikk jelent meg. Képviselői programja is sokat hangoztatott nézeteit foglalta magába s nem mulasztotta el hangoztatni, hogy a Birodalom „a magyar nemzetnek birodalma is".83 A megélénkült politikai életben, az országgyűlés összehívása után is nagy szükség van a nemzeti egységre. Nyíltan állást foglalt Deák mellett. „Bizonyos előttünk, hogy a mennyiben szervezett pártok az alkotmányos élet egészséges fejlődésének kellékét képezik, ez hazánkban hiányozni nem fog, s valószínűnek tartjuk, hogy miután a megyei autonomia és centralisatio határai, a democratiai elvek szűkebb vagy tágabb alkalmazása és több nemzetgazdasági kérdés iránt eltérő nézeteket találunk, a pártalakulás elvek vagy nagy érdekek alapján fog történni; míg azonban ez történni fog s hogy mentül elébb történhessék, s azoknak, kik magukat ma hivatva érzik, mentül elébb alkalom nyíljék, hogy pártoknak élére álljanak, szükséges, hogy együtt maradjunk. Ha majd a házépítéshez fogunk, vitatkozhatunk felosztása és felékesítése felett, hogy házunk mentül nagyszerűbb, mentül kényelmesebb legyen; de most még csak alapján dolgozunk s kötelességünk csak arra int, hogy belátásunkkal és tehetségeinkkel azon férfiút (Deák Ferenc — A. J.) támogassuk, ki feladatául tűzte ki magának, hogy az épület alapkövét jól és erősen rakja le, s kit mi, munkatársai ennek véghezvitelére elég erős és gyakorlott munkásnak ismerünk el."81 Az országgyűlés összehívása után egyre több pártpolitikai kérdés, közjogi probléma tűnt fel a Politikai Hetilap vezércikkeiben. Vitaanyagot, elvi támogatást, alkotmányjogi javaslatokat nyújtott a képviselőknek. A parlament munkája megélénkítette a Politikai Hetilap tartalmát. Ugyanakkor károsan hatott rá, hogy Eötvös kevesebb cikket írt (azt is név nélkül). Ez is képviselői mandátumával függött össze. Elfoglaltságán kívül kényelmetlenné vált számára az állandó ós nyílt publicisztikai állásfoglalás. Helyette barátai, munkatársai szólaltak meg. Bezerédy László ,,A függő magyar kérdés alapos megoldásának föltételei"-ről írt.8 3 Hosszú elméleti fejtegetésekkel tarkított cikkében vizsgálta meg a vitatott közjogi problémákat. A rendezés kulcsa a parlamenti kormányzás visszaállítása és az 1847-es alapokon nyugvó kormányszéki rendszer (Kancellária, Helytartótanács) megszüntetése. A cikk gondolatmenetét Eötvös folytatta egyik vezércikkében.8 0 A trón végre tudomásul vette a „jogeljátszás" bachi elmélete helyett a jogfolytonosság deáki elvét. így még világosabb a fennálló állam jogi és közigazgatási rendszer 82 PH, 1. évf. 19. sz. (1865. nov. 0.) 83 Ferenczi: i. m. (Eötvös) 249. 1. 84 PH, 1. évf. 15. sz. (1865. okt. 9.) 85 PH, 2. évf. 9. sz..(1866. febr. 26.) 86 PH, 2. évf. 13. sz. (1866. márc. 26.) 2 Századok 1905/6.
