Századok – 1965
Tanulmányok - Antall József: Eötvös József Politikai Hetilap-ja és a kiegyezés előkészítése 1865–1866. 1099
1110 ANTALL -JÓZSEF Magyarország és az Osztrák Birodalom kiegyezésének politikai vizsgálata, az érdekek azonosságának bizonyítása után fog a megfelelő szervezet, szövetségi forma népszerűsítéséhez. Hasonlóan más cikkeihez, alapelvei — jjyersen, de őszintébben — már megtalálhatók bizalmas naplójában.77 Ha lemondunk a történelmi jogról, „én meg vagyok győződve, nem fogunk megállni a respublicáig. Én részemről könnyen kibékülök e gondolattal." Meggyőződése, hogy „a világ a foedaratív elv által jános alkalmazásának megy elébe". Bármi történik is most: „egykor ide fogunk jutni". A magyarság számára ez nem lenne kedvezőtlen, „sőt nagyobb állást" kapna egy ilyen szövetségben, mint a Birodalom dualisztikus átalakítása után. De célszerűnek és kedvezőnek tartaná, „ha a dualismusnál egyideig megállapodva, időt nyernénk, hogy a Magyar minden tekintetben, főkép míveltségben megerősödve, a nagy szerepre képessé váljék." Az 1848. évi törvényeken alapuló perszonálunióról való lemondás, lényegében a reálunió elfogadása (Deák „húsvéti cikke") után időszerűvé vált a dualisztikus államszervezet részletesebb megfogalmazása.7 8 Közös ügyek: „a külügy, a kereskedelmi ügy, a birodalmi hadi és a birodalom pénzügyei". Az első kettő nem okozott gondot Eötvösnek. A közös külpolitika irányításában játszott szerepünk attól függ, hogy mekkora hatalommal rendelkezünk a hadügy és a pénzügy terén. A kereskedelmi viszonyok szorosabbá válása — megítélése szerint — nem veszélyezteti az államok önállóságát. A hadügy és a pénzügy területén azonban biztosítékokra van szükség. A Birodalom hatalmi érdekeinek veszélyeztetése nélkül követelhetjük az alábbiak elfogadását: 1. A hadsereg létszámának megállapításához a magyar országgyűlés hozzájárulása szükséges. 2. „Magyarországnak egész contingense csak a magyar ezredekbe vétessék fel." 3. Ezeknek csak magyar tisztjei legyenek. 4. Magyarországon békében csak magyar ezredek állomásozhatnak. 5. Az elhelyezés és általában az országban állomásozó csapatok parancsnoksága magyar kézben legyen. Hasonlóan fontos a pénzügyi kötelezettségek pontos körülírása. A birodalmi költségvetés csak Ausztria és Magyarország hozzájárulása útján emelkedhet törvényerőre. Ügyelt a törvényhozási garanciákra. A delegációk valóban csak „küldöttségek", tagjaik elvesztik megbízatásukat, ha képviselői mandátumuk lejárt. A közös ügyek meghatározásakor biztosítékokról kell gondoskodni a végrehajtásnál is. Bár a fő garancia „a közvélemény hatalma",79 nem mellőzhető az alkotmányjogi forma sem. Egy-egy államminisztert kellene kinevezni, akik minden közös minisztérium által kiadott rendeletet ellenjegyeznének. Nem a közös, hanem saját országgyűlésüknek tartoznának felelősséggel.8 0 A kiegyezés tényleges megtörténtekor jóval kevesebb garanciával kellett megelégednie Magyarországnak.8 1 Vonatkozik ez elsősorban a hadsereg-" Uo. 1.16 — 117. 1. 78 Uo. 120 — 123. 1. Sötér említi (Nemzet és haladás. 272. 1.), hogy már 1848 végenj a müncheni vázlatban „közös ügyekként" elfogadta a hadügyet, a pénzügyet, a külügyet, a kereskedelem- és közlekedésügyet is. 79 Uo. 124. 1. — Jellemző Eötvös állásfoglalása, amikor a szűkebb értelemben vett közjogi formák tárgyalásakor sem mulasztja el megjegyezni ezek alárendelt szerepét. Gondoljunk Deák felfogására ! 80 Uo. 124—125. 1. 81 1867. évi 12. tc.
