Századok – 1964
Tanulmányok - Mickun; Nyina: A Mesta a XVIII. században 74
A il ESTA A XVIII. SZÁZADBAN 81« XVII. század végén Spanyolországnak körülbelül 5 700 000 lakosa volt, 1747-ben már kb. 7 500 000, 1797-ben pedig 10 541 221 26 A népesség azonban nem minden tartományban szaporodott. így például Katalóniában és Valenciában a szaporodás intenzívebb volt, ezekben a tartományokban az ipar gyorsabban fejlődött, mint az ország egyéb részeiben. Az 1787. évi népszámlálás, amely — mint rendesen — csak a családfőket regisztrálta, Spanyolországban az alábbi számadatokat eredményezte: Egyházi személyek 182 425 Diákok 50 994 Nemesek ' 480 589 Parasztok 1 871 768 Tisztviselők 41014 Iparosok és kereskedők 310 739 Katonák 77 884 Szolgák 280 0922 7 Amint látjuk, a nemesek száma az alapvető termelő osztály, a parasztság létszámának több, mint negyedét tette ki. Hatalmas élősdi sereg volt ez, amely az ország vagyonának nagyobbik részét saját kezébe kaparintotta. A nemesek vezető rétegét a grandok alkották, akik mesés gazdagsággal rendelkeztek. Némely hűbérúr birtokai olyan hatalmas kiterjedésüek voltak, hogy „államoknak" nevezték azokat. A nemességnek nagy jövedelmei voltak a senori törvénykezésből is. Az arisztokrácia, mely Spanyolországban politikai jogait már régen elvesztette, ,,úgv indult hanyatlásnak, hogy közben a legkárosabb privilégiumokat megtartotta".2 8 A nemesi vezető réteg képviselői az udvarnál sürgölődtek, udvari állások, szinekurák és ajándékok után futkostak. A kisnemesség helyzete erősen különbözött az arisztokrácia helyzetétől. A hidalgó legjobb esetben is csak rosszul jövedelmező földbirtokkal rendelkezett és a városi önkormányzati ügyeket intézte. A papság, a spanyol társadalom egyik támasza, mérhetetlen vagyonnal rendelkezett. Elég, ha arra utalunk, hogy egyedül csak az egyházi dézsmából 418 millió reált szedett be 1800-ban, a primissziós adóból pedig 230 millió realt.2S Ugyanakkor az összes állami bevételek körülbelül 650 millió reált tettek ki.30 A papok és szerzetesek elárasztották Spanyolországot. Spanyolország sok elnéptelenedett és pusztuló városában csak a kolostorok és templomok virágoztak. így például Ülmedóban kétezer lakosra 7 templom és 7 kolostor jutott.3 1 A spanyol polgárság csekély létszámú és gyenge volt. Az 1797-es népszámlálás adatai szerint a „kereskedők", ahogy annak az időnek a szóhasználatával a manufaktúra-tulajdonosokat is nevezték, mindössze 25 685-en voltak.3 2 És ezen nem is lehet csodálkozni. A XVI. században felvirágzott manufaktúrák a XVIII. század elejére már elsorvadtak, csak gyászos romjaik maradtak fenn. De Spanyolország XVIII. századbeli gazdasági elmaradottságát nemcsak XVI. századbeli hanyatlása okozta, hanem az is, hogy a XVIII. században kibontakozó kereskedelmi és ipari fejlődést rendkívül súlyos béklyók korlátozták. 26 It. Altamira y Crevea : História de Espana y de la civilizáción Espanola. Barcelona, 1911. T. IV. 254. 1.; J. Canga Argüelles : Diceionario de hacienda, para el uso de los encargados de la suprema dirección de ella. Londres. 1826. T. III. 127. 1. 27 Altamira y Crevea : i. m. 28 К. Marx és F. Engels Művei. X. köt. 432. 1. (oroszul). 29 História social ... t. IV. 1., 1., 81. I. 30 Altamira y Crevea: i. m. IV. köt. 178. 1. 31 Desdevises du Dezert : i. m. I. köt. 39 — 40. 1. 32 Altamira y Crevea : i. m. I. köt. 254. 1. 6 Századok
