Századok – 1964
Krónika - A Történettudományi Intézet hírei - 873
876 KRÓNIKA számítások alkalmazásával tekinti át a munka az ország háború és forradalmak utáni helyzetét, elemzi gazdasági, ipari struktúrájának alakulását. Meggyőző képet ad a külföldi kölcsön felvételének körülményeiről, ennek gazdasági-politikai szerepéről, s az egész gazdasági organizmus működéséről a válság idejéig. Nagy érdeklődést váltottak ki az egész periódus jellegére, a tőkés fejlődés irányára vonatkozó részek, valamint az a terjedelmes fejezet, amely társadalmi rajzot ad, elemzi a bér- és életszínvonal alakulását. A munka, gazdaságtörténeti eredményei mellett, a korszak egészének értékelésében is nagy lépést jelent előre. A vita résztvevői nagy elismeréssel szóltak a munka érdemeiről, újszerűségéről, és csupán néhány kérdésben alakult ki vita. így leginkább az agrár—merkantil ellentót értékelése, tartalmának, irányának megítélése kapcsán merült fel ellenvélemény. Kritikai megjegyzések hangzottak el a vámtarifával, az elzárkózás mértékével és a reálbérszámítással kapcsolatban is. * A III. magyar osztályon a népi demokratikus korszak néhány alapvető problémája is megvitatásra került. M. Somlyai Magda vitaindítója hangsúlyozta, hogy ma már nem kérdés, lehet-e tudományos igénnyel foglalkozni e korszakkal; az elmúlt évek kutatásai számos módszertani és tudományos eredményt hoztak. Rámutatott azonban arra, hogy a továbbiak szempontjából kulcskérdés, s minden részletprobléma megoldásához elengedhetetlen a népi demokratikus forradalom jellegének meghatározása. Ismertette az eddig kialakult álláspontokat, s vitatva azok egy részét, megállapította: ha a folyamat lényegót a tényanyag és Lenin írásai alapján akarjuk meghatározni, akkor a szocialista forradalom népi demokratikus útjáról, egy olyan egységes időszakról kell beszélnünk, amelyben nem válik el mereven egy polgári demokratikus és egy szocialista szakasz. E kérdés állt a vita középpontjában is, számos hozzászólást váltva ki. A korszak jelenlevő kutatói pontosabban körvonalazták saját felfogásukat, s a kölcsönös eszmecsere nyomán nemcsak részletkérdésekben, de a főkérdésben is közeledés történt. Egyéb hírek A Magyar-Lengyel Történész Bizottság magyar tagozata Székely György egyetemi tanár vezetésével részt vett a 600 éves krakkói egyetem jubileumi ünnepségein május 9 —13. között. Az ünnepség során Molnár Erik akadémikust, az Intézet igazgatóját díszdoktorrá avatta a krakkói egyetem. * Kerekes Lajos kandidátus, az Intézet munkatársa, a bécsi egyetem meghívására májusban előadást tartott a Heim wehr mozgalomról. * Az Arbeitsgemeinschaft Ost és a bécsi egyetem közös ülésszakot tartott Bécsben 1964 júniusában. Az értekezlet az első világháború kitörésével foglalkozott. Magyar részről Hanák Péter, a Történettudományi Intézet főmunkatársa és Galántai József egyetemi docens vettek részt az ülésszakon. Hanák Péter ,,A magyar kormány állásfoglalása a háború kitörésével kapcsolatban" címen előadást tartott. * Ránki György, a történettudományok doktora, az Intézet h. igazgatója, 1964. május 18. — július 26. között Kubában tartózkodott. Kapcsolatot létesített a kubai történeti intézményekkel és 9 előadást tartott a magyar történelem és közgazdaság tárgyköréből, főleg történész hallgatóság előtt. * A nyugat-berlini Evangelische Akademie magyar információs ülésszakot rendezett ez év július 8 — 9-én, melyre négy magyar előadót hívtak meg. — Történeti kérdésekkel Makkai Lászlónak ,,A magyar—német történeti kapcsolatokról" és Klaniczay Tibornak. ,,A magyar—német kulturális kapcsolatokról" szóló előadása foglalkozott. *
