Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

FOLYÓIRATSZEMLE 859 vétség alapokmányába vegyék be a fajok egyenlőségéről szóló deklarációt. A hitleri koncepció, amely a Mein Kampf-ban a japánokról megállapította, hogy fajilag alkalmatlanok önálló kultúra megteremtésére, és csupin a hellén—germán kultúra átvételére képesek, félreérthetetlen megfogalmazásban szögezte le a japán faj alacsonyrendüségét. Hitler a politikában számtalanszor módosította elvi álláspontját, leghívebben ezt az a bizalmas körben tett kijelentése fejezte ki, hogy a cél érdekében az ördöggel is hajlandó szövetségre lépni. A fajelmélet és a külpolitika ellentmondását a Rosenberg—Riobentrop ellentét fejezte ki. A harc végül a gyakorlatban az utóbbi győzelmével végződött . A tanulmány foglalkozik azokkal az elméleti próbálkozásokkal is, amelyek megkísérelték „szalonképessé" tenni a náci fajelmóletnek a japánokkal kapcsolatos koncepcióját. (Walter Gross: A német faji gondolat és a nagyvilág. 1939; H. 0. Schaefer: A nemzeti szocializmus világnézete, 1935.) — H. MICHEL ismertetést közöl a francia ellenállási mozgalommal foglalkozó újabb munkákról (15 — 28. 1.), P. OSUSKY pedig aCsehszlovákia második világháború alatti korszakával foglalkozó könyvekről (29 — 40. 1.). — 1963. okt. (52.)sz. — A folyóirat e száma Csehszlovákia második világháborús történeti problémáival foglalkozik. MILOS HÁJEK — JOSEF NOVOTNY Csehszlovákia politikája és hadserege a müncheni válság előtt című tanulmánya (1 — 20. 1.) elemzi a csehszlovák köztársaság belső politikai erőviszonyait (15 politikai párt működött.). Legjelentősebb Masaryk és Bcnes „Hrad" (Vár) néven emlegetett köre volt, amely elsősorban a nemzeti szocialistákra és a szociáldemokratákra gyakorolt döntő hatást, ós kezében tartotta a csehszlovák állam politikai irányítását. 1938 elején a csehszlovákiai jobboldali pártok közeledést kerestek a szudétanómet náci párthoz. A taktikai cél a benesi koaLció megbuktatása és fasiszta rendszer bevezetése volt. A belső politikai fordulatot Chamberlain szeptember 15-i berlini látogatása, majd a csehszlovák kormányhoz intézett angol—francia jegyzék okozta, amely engedményeket javasolt Hitler irányában. A jobboldali pártok a kapituláció, a néptömegek az ellenállás mellett foglaltak állást, a kormány és Benes ingadozó magatartása és szovjetellenessége a müncheni paktum elfogadásához vezetett, politikai és katonai szempontból egyaránt.—ALFRED FICHELLE Csehszlovákia belső válsáqi 1938. szeptember 29.—1939. március 15. (21—38. 1.) a két világháború között Csehszlovákiában tartózkodó francia diplomata a csehszlovák állam utolsó félévének történetét adja elő, elsősorban visszaemlékezései alapján. —MARTIN VIETOR A szlovák állam fejlődésének vázlata című tanulmánya (39 — 60. 1.) Szlovákia megalakulásának és a hitleri Németországhoz való kapcsolatának történeti összefüggéseit ismerteti. — JAROSLAV SOLC a szlovákiai partizán-mozgalomról nyújt áttekintést (61 — 78. 1.). —JAN KREN a második világháború ós a csehszlovákiai ellenállási mozgalom történetét tárgyalja (79 — 92. 1.). - M. BULETTINO DELL'ISTITUTO STORICO ITALIANO PER IL MEDIOEVO E ARCHIVIO MURATORIANO. 1963. 75. sz. — A középkori történelemmel, különösen az egyháztörténettel és kultúrtörténeti kérdésekkel is foglalkozó évkönyvben GIUSEPPE MARTINI Néhány gondolat a Gelasius-féle doktrínáról (7 — 21. 1.) vitába száll azokkal az újabb elméletekkel, amelyek a pápai teokratizmus gondolatának a kifejlődését a középkor elejére datálják. Véleménye szerint a Gelasius-féle tan változott, hozzáidomult a változó társadalmi és politikai viszonyokhoz. A Karoling-korszakban, amikor az egyház behatol az egész társadalomba, ennek az áthatásnak még nem a pápaság a legfontosabb tényezője. A VII. Gergely-féle reform már megveti a teokratikus tan alapjait, s a későbbi pápai bürokrácia és a középkor nagy rendszeralkotói fejlesztik ki azután teljességében. Ni-COLLÔ CILENTO Az állítólagos levélváltás a „basileus" és Nagy Károly között (l'A — 42. 1.) Franz Dölgerrel szemben, aki a régóta ismeretes és hamisítványnak tartott két levél eredetét a keresztes hadjáratok idejére teszi, úgy véli, hogy a Nagy Károly és egy bizánci császár közti levélváltás szövege jóval korábbi, s egyszerűen írásgyakorlatnak szánt fiktív levelekről van szó, amelyek azonban néhány korabeli politikai és társadalmi mozzanatot jól megőriztek. — PIER FAUSTO PALUMBA felsorolja a II. Anaklét megválasztása által 1130-ban előidézett egyházszakadás újabb irodalmát (71 —103. 1.) 1942 óta, kritikai értékeléssel, bevezetőben pedig a kérdés korábbi irodalmáról is ad áttekintést. — PAOLO BREZZI Ottó és Rahewin „Gesta Friderici Imperatoris"-ának forrásai (105—121. 1.) címen nemcsak I. Frigyes életrajzának forrásait mutatja ki, hanem szembeállítja Freisingeni Ottót és munkájának folytatóját, Rahewint, s Ottóban a középkori egyházi ideológia egyik jelentős képviselőjét mutatja meg, szemben a sokkal szürkébb, kevésbé jelentős egyéniséggel, Rahewinnel. — GIANNI ZIPPEL A német humanizmus kezdetei és az olasz humanizmus a XV. századbun (345 — 389. 1.) az 1432—49-es baseli zsinat idejére teszi a német humanizmus kezdeteit, s rész-15*