Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

FOLYÓIRATSZEMLE 83& és Németország között. 1940 koranyara után Anglia már nem ellenezte a németek balkáni agresszióját, abban a reményben, hogy ez elvonja a német erőket az Anglia elleni harctól. Ennek érdekében már nem tett semmit a görög—német és görög—olasz ellentétek elsimítására, s védelmi vonalát, -amely addig Görögországon húzódott keresztül, visszavonta a Közel-Keletre. Anglia tehát önző politikát folytatott, s az adott pillanatban átengedte Görögországot a német agressziónak, bár a látszat megőrzésére A német támadás után angol csapatokat szállítottak partra Görögországban. — A. SOBOUL A nemzet problémája a társadalmi harc során a X VIII. századi francia polgári forradalom éveiben (43 — 58. 1.) megállapítja, hogy a forradalom során a nemzet fogalma egyre bővült, 1792. augusztus 10. után, az általános választójogmegszerzésóvelanép legszélesebb rétegei is bekerültek a nemzet fogalmába. A thermidori ellenforr dalom után azonban ismét kizárják őket, s a nemzet újra a burzsoáziával azonos fogalommá válik. A patriotizmus átalakult nacionalizmussá. Befejezésül a kiváló francia marxista történész utal arra, hogy a nemzet •és a haza fogalma korszakonkint változó.— A. A. MAJSZKAJA V. I. Lenin Londonban 1902—1903-ban (65 — 69. 1.) egyéni visszaemlékezéseit közli 1939-ből, amikor személyesen beszélgetett a Leninnek szállást adó angol munkásasszony fiával és unoká-I jávai. Lenin a Holford Square 30. sz. házban lakott. A ház falán 1942. március 15-ón a kommunista párt kezdeményezésére társadalmi összefogással emléktáblát helyeztek el. — I. Sz. KISSZELGOF A kommunisták szerepe a francia ellenállási erők egyesítésében (1940—1043) e. közleményében (84—96. 1.) megállapítja, hogy De Gaulle mozgalmának 1942-ig nem volt semmi kapcsolata a hazai ellenállási mozgalommal. A tábornok, aki először elutasította a kommunistákkal való együttműködést, később mégis kénytelen volt együttműködni velük, hiszen a francia kommunisták a német megszállás első napjától kezdve hozzáláttak az ellenállás megszervezéséhez. A Nemzeti Ellenállás Tanácsának létrejötte a kommunisták önzetlen tevékenységének az eredménye. — N. ZEITSCHRIFT FÜR GESCHICHTSWISSENSCHAFT. 1963. 3. sz. — WILHELM ERSIL — KARL HEINZ SCHÖN E H IIHG Szocia -lizmus, állam és demokrácia a Német Kommunista Párt alapító programjában és a Német Szocialista Egységpárt programjában (465 — 487. 1.) történeti visszapillantás után abból indulnak ki, hogy az alapító program következetes továbbvitele az •erfurtinak. A pozitív vonások kiemelése mellett rámutatnak a munkás—paraszt szövetség elhanyagolásának következményeire, az államelmélet Kautsky-féle torzítására. Kimutatják ennek kapcsán, hogy a Német Kommunista Párt mindig a helyes lenini úton haladt és harcolt a túlzások és elhajlások ellen. Е harcokat ismertetve részletesen megviligítják Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg szerepét. Kimutatj ik az 1930-as program ós az 1945-ös felhívás szerves összefüggését. S végül megállapítják, hogy a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán elfogadott új program szerves folytatása az 1918-as alapító programnak. — ERKKI SALOMAA A finn munkásosztály harca a növekvő fasizmus ellen az 1920-30-as években (502 — 514. 1.) a finn ipar fejlődésének vizsgálatából kiindulva rajzolja meg a finn társadalom osztályszerkezetének alapvonásait: Bemutatja azokat a tényezőket, amelyek a többi európai országhoz képest a finn munkás-szervezetek számára viszonylagosan nagyobb működési lehetőséget adtak. Finnországban a fasizálódás megindulásakor, az 1920-as években nem alakult fasiszta párt. Kimutatja, hogy ennek az eszmének a hordozói az un. lövész-egyletek voltak, melyekhez ifjúsági és női szervezetek kapcsolódtak. A finn pártok magatartásának elemzése során kimutatja, hogy a fasizálódást a Centrumpárt és a Svéd Néppárt támogatták. 1930-ban Svinhuvfud miniszterelnökké történt kinevezésével fasiszta érzületű kormány került a hatalomra. A cikk zárórészóben az illegalitásba kényszerült kommunista pártnak egységfront kialakítására irányuló törekvését mutatja be. Annak ellenére, hogy ez a munka évekig tartott, 1935-ben már volt előrehaladás. A pártprogram lényege nem a hatalom megragadásáért folyó küzdelem meghirdetése volt, hanem a fasizmus és a háború elhárítását tűzte ki célul.— GERHARD SCHILFERT Az állam, a polgárság és a nemzet problémái Németországban a feudalizmusból a kapitalizmusba vezető átmenet korában (515 — 534. 1.) c. tanulmánya megjelent a Századok 1963. évi 6. számában (1341 —1353. 1.). — HANS HÜBNER: A keletporoszországi mezőgazdasági munkások harcban a junker kizsákmányolás és önkény ellen (555—569. 1.) statisztikai módszerrel készült tanulmányában az 1848 — 1849-es porosz helyzetből kiindulva elemzi az agrárproletárok helyzetét, nyomon követi mozgalmaikat, majd elnyomásukat 1849 után. Az 1874-es akciók ismertetésén túl az 1914 előtti szociáldemokrata agitációval foglalkozik. Ennek keretén belül bemutatja Bebel és Liebknecht munkásságát. — 1963. 4. sz. — ERNST ENGELBERG A párt és a történettudomány (649— 667. 1.) c. tanulmánya Walter Ulbricht 70.