Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 847

FOLYÓIRATSZEMT.E 849' Éppen ez a sürgetés tette még bizalmatlanabbá az amúgy is gyanakvó Sztálint, ezért nem figyelt fel a német készülődésekre. A szerző tárgyalja még Hess 1941. május 10-i angliai megjelenését, véleménye szerint Hitler tudott Hess útjáról, s az egész küldetés kísérlet volt egy szovjetellenes összefogás megteremtésére. Ez azonban alapjában ellenkezett Anglia érdekeivel, hiszen a Szovjetunió felett aratott esetleges győzelem után Németország annyira megerősödött volna, hogy Anglia esak a csatlós szerepét játszhatta volna mellette. Ezért utasította el Churchill a német ajánlatot. Truhanovszkij ezzel kapcsolatban kitér az 19H9-es szovjet—német egyezményre is, s úgy látja, hogy éppen ez tette idővel lehetővé az angol —szovjet együttműködést, mert megakadályozta Németország ós a nyugati hatalmak összefogását a Szovjetunió ellen. — Sz. L. TYIHVINSZKIJ Szun-Jat-szen viszonya Szovjet-Oroszországhoz (1917—1925) (7Í—85. 1.) számos adatot hoz fel arra, milyen mély hatást gyakorolt az Októberi Forradalom Szun-Jat-szenre, hogyan alakultak személyes kapcsolatai az új szovjet állam képviselőivel, s milyen lelkes rokonszenvvel szólt általában minden alkalommal az új szovjet államról. Eleinte nem volt teljesen tisztában a szovjet külpolitika alapvetően új jellegével, elhitte például, hogy a szovjet cs ipátok meg akarják hódítani Külső-Mongóliát. Később azonban ezen a téren is megváltoztak a nézetei. Pozitív állásfoglalását mutatja az a kijelentése: reméli, idővel Kínában is meg lehet valósítani mindazt, ami a Szovjetunióban végbement. — I. R. GRIGULEVICS A kubai kultúrforradalom vívmányai (86 — 102. 1.) röviden bemutatja a közoktatásügy helyzetét 1959. január 1. előtt, s azután két korszakra tagolja a kultúrforradalom kibontakozását, az első szakasz 1961 májusiig tart, s jellemzője új kulturális intézmények létrehozása, a második szakasz pedig 1961 májusában kezdődik, amikor megindult ezeknek az új intézményeknek a tökéletesítése, s marxista —leninista szellemmel való kitöltése. A kultúrforradalom egyik fontos területe az analfabétizmus elleni harc (979 ezer írástu 1 tlan felnőtt között 107 ezer már megtanulta az írást-olvasást, ma már csak a lakosság 3,9%-a írástudatlan). A kultúrforradalom fontos állomása volt 1961. június 6-án az iskolák államosítása, 1962-ben a Tudományos Akadémia és akadémiai intézetek létrehozása. Az 1961 januárjában megalakult Nemzeti Művelődésügyi Tanács a kultúra egyéb területein segítette elő a forradalmi ideológia győzelmét. Végül a kultúrforradalom kibontakozásához nyújtott szovjet segítséget méltatja a szerző. —Sz. A. MOGILEVSZKIJ A nemzetközi opportunizmus taktikája a háború és béke kérdésében (1917 február -októberközölt) ( 103 —114. l.)számos dalékot hoz a jobboldali szocialisták háborúspárti tevékenységére ebben az időszakban. A Nemzetközi Szocialista Iroda és a nyugati szocialista pártok vezető politikusai ismételten felhívták az orosz munkásosztályt a háború folytatására, kapcsolatot teremtettek ennek érdekében az eszerekkel, személyesen is ellátogattak az országba, s a petrográdi szovjetben mondott beszédekkel agitáltak. A francia szocialisták A. Thomas vezetts küldöttsége májusban egyezséget kötött a menseviKekkel, ennek értelmében a mensevikek vállalták a háború folytatását, a francia szocialisták pedig ígéretet tettek arra, hogy ráveszik a kormányt, mondjon le imperialista céljairól (ami persze teljesen illuzórikus volt). Ugyanakkor a nemzetközi szocialista mozgalomban volt bizonyos munkamegosztás, a centristák látszatra a béke mellett tevékenykedtek, ezért tervezték 1917 nyarára Stockholmban egy nemzetközi szocialista konferencia megtartását, az antant-államok szocialista pártjai azonban elvetették a tervet. Éppen a bolsevik párt volt az, amoly Lenin vezetésével már ekkor megmutatta az opportunizmus alapvető hibáit. — N. ISZTORIJA SZSZSZR. 1963. 6.sz. —M.JE. NAJGYONOV A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történetének lenini periodizációja (3 —18. 1.) c. tanulmányában ismerteti azokat a különböző periodizációkat, amelyeket Lenin más és más szempontból kiindulva felvázolt. Amikor szűkebben csak a forradalom előkészítésének és győzelmének a történetére vonatkozólag állított fel periodizációt, az államhatalom osztálybázisának az alakulását vette alapul, s négy szakaszt különböztetett meg: 1. 1917. február 27. — július 4. (a kettős hatalom); 2. 1917. július 5. — október 24. (a burzsoá hatalom, a felsők válsága, a bolsevikok erősödése); 3. 1917. október 25. — 1918 február vége vagy március eleje (a szocialista forradalom győzelme a városban); 4. 1918 tavasza és nyara (amikor a forradalom a falun is győzelmet arat). Emellett Lenin hangsúlyozta az Októberi Forradalom elejétől kezdve szocialista jellegét, szemben az opportunistákkal, akik polgári demokratikus jellegűnek mondták, s a Nep-korszak kezdetén az emigrációban arról beszéltek, hogy a szovjet kormány visszatér a forradalom burzsoá-demokratikus lényegéhez. Lenin persze szélesebb értelemben is használta az Októberi Forradalom kifejezést, mint korszak jelzőt, s a szocializmus felépítéséhez vivő egész átmeneti korszakot értette ezen. Máskor pedig ismét szűkebben