Századok – 1964
Folyóiratszemle - Magyar folyóiratok - 838
844 FOLYÓIRATSZEMLE kapitalizmus körülményei között azonban a család izolálódását, a szocializmus keretei között inkább társadalmasodását idézi elő. A vita résztvevői ebben a hármas átalakulásban, ill. az átalakulást sürgető és gátló tényezők összecsapásában látják az okát azoknak a jelenségeknek, amelyek, a változás, az átalakulás ténye mellett, a családi élet átmeneti problémáira, válság-tüneteire mutatnak. Ezt az ellentétet KULCSÁR a nő biológiai alkata és társadalmi munkavállalása, Kós ERZSÉBET a szükségszerű munkavállalás és a társadalom kellő anyagi és ideológiai támogatásának hiánya között látja, míg BURGER KÁLMÁNNÉ főként az anyagi, HEGEDŰS ANDRÁS pedig elsősorban az eszmei feltótelek hiányát kárhoztatja. — A vita résztvevői rámutatnak arra, hogy az említett jellegbeli változások átalakítják a család funkcióit, is. Ami a gazdasági funkciót illeti, a legeltérőbbek a vélemények. Van, aki korlátozottan bár, de ma is termelési egységnek is, más fogyasztói, megint más felhalmozást végző fogyasztási egységnek stb. tekinti egészen addig a nézetig, amely szerint a család egyált alán nem gazdasági egység, ill. nem is szabadna annak lennie. A család nevelő funkcióját tekintve, egy résztvevő kivételével, aki a nevelést teljes egészében társadalmi feladatnak tartja, a hozzászólók egyetértenek abban, hogy a családi keretekben a nevelésnek elsősorban érzelmi, jellemformáló jelentősége marad meg. A vitában elsősorban HEGEDŰS ANDRÁS hangoztatja A család és egyedei társadalmi beágyazottságát szemben KULCSÁR KÁLMÁN szerinte helyenként meg! úvó „családcentrikus" szemléletével. A vita valamennyi hozzászólója bizonyosnak tekinti a család további fennmaradását. ERDEI FERENC ezzel kapcsolat os álláspontjátHEGEDÜs ANDRÁS a vita tanulságaival bővítve így fogalmazza meg: „nem tudom elképzelni a tartalmas és érdekes emberi életet. . . a szocialista humanizmus szellemében megújhodott család nélkül." — 0. M. VILÁGOSSÁG. IV. évf. (1963) 11. (nov.) sz.—ERŐSS LÁSZLÓ A miga fejlődés gondolata győzött. A darwinizmus születése c. tanulmánya részletesen ismerteti a biológiai fejlődéselmélet történetét Herakleitosztól kiindulva és hangsúlyozva a XVIII—XIX. század fordulóján működött, Darwint közvetlenül megelőző tudósok (Charles Bonnet, Linné, Buffon, Lamarck, Cuvier stb.) jelentőségót. Kiemeli Darwin nagyapja, Erasmus Darwin munkásságát, aki szintén a származástan előharcosa volt. A darwinizmus kialakulását és elterjedését a kor világnézeti harcaival összefüggésben tárgyalja: különösen az angol agnoszticizmussal való eszmei kapcsolatait mutatja ki. Az agnoszticizmus társadalmi-politikai okokból leplezett materialista irányzat volt,. A szerző Darvinnak a vallásról alkotott véleményét lényegében ilyen agnosztikus álláspontnak és — főleg — magatartásnak tekinti. — 12. (dec.) sz. — HAHN ISTVÁN A korai görög materializmus valláskritikája c. tanulmánya kimutatja, hogy a görög filozófiában Thalestől Anaxagorasig egyre erősödött a mitológiától való függetlenedés, a világ racionális magyarázatára való törekvés. —V. évf. (1964) 1. (jan.) sz. — KULCSÁR ZSUZSANNA AZ újkori történelem fordulópontján. A négyszáz év előtti tridenti zsinat címen röviden ismerteti a három szakaszban tartott zsinat történetét ós témáit. Rámutat arra, hogy a konzervatív pápai politika győzelme a kompromisszumra, a protestantizmussal való megegyezésre hajié) szárny felett az újkor, a polgári társadalom hajnalán mintegy három évszázadra kijelölte a katolikus egyház helyét a haladásellenes, reakciós oldalon. A zsinat élesen elhatárolva a katolikus tábort minden vallási újítástól, egyúttal azt is eldöntötte, hogy a feudalizmus és a polgári rend harcában a régi védelmére áll. Ezzel a főpapság részben a vallást, de méginkább az egyházat mint intézményt oltalmazta. Befejezésül a szerző utal arra, hogy a zsinat mulasztásait az egyház azóta sem pótolta, a megoldatlan kérdések napjainkban is aggasztják az egyhíz előbbrelátó vezetőit. — CSIZMADIA ÁNDOR Állim és eguház I. Istvántól II. Józsefia• A magyar királyok és az egyház vitája a főkegyúri jogról címmel írt dolgozatában történeti áttekintést nyújt a főkegyúri jog gyakorlásáról és annak felfogásáról azzal a céllal, hogy a polgári felfogás ködösítéseit szétoszlatva, fényt derítsen a jog eredetére, jellegére és feudális gyakorlatára. Végigkísérve a főkegyúri jog gyakorlásában beállott fontosabb változásokat ós a magyar királyok, valamint a pápai udvar között időnként fellobbant viszályokat, megállapítja, hogy néhány esettől eltekintve, a közép- és újkorban Magyarországon az egyházi funkciók betöltését az államhatalom által jogosan ellenőrzött és érdemben befolyásolt ügynek tekintették, s természetesnek tartották az egyházi tevékenység állami ellenőrzését is. A magyar állam e kettős tevékenységének jogos voltát általában a pápai udvar is elismerte. — KOMORÓCZY GÉZA A vízözön mítoszok címen tanulmányt szentel a világ számos népénél fellelhető vízözön monda összefüggései ós történeti alapjai vizsgálatának. Ismerteti a héber és a mezopotámiai változatokat, s összehasonlításuk útján megállapítja ezek közvetlen rokonságát, majd leszögezi, hogy az eredeti mezopotá-