Századok – 1964

Történeti irodalom - A budapesti Eötvös Loránd tudományegyetem állam- és jogtudományi karának Actái (Ism. Varga Endre) 835

TÖRTÉNETI lliODALOM 837 és folyóiratcikkek átnézése a társadalmi viszonyok rekonstruálásához nélkülözhetetlen, de ezok önmagukban, levéltári kutatások nélkül, a tárgyalt kérdésnek csak bizonyos szint ű és értékű áttekintését teszik lehetővé. Fokozott mértékben vonatkozik ez az államapparátus intézkedéseinek kizárólag a rendeleti közlönyök alapján történő ismertetésére. (Hozzátehetjük, hogy az idegen nyelvű idézetek pontosságára nagyobb gondot kell fordítani.) Az említett harmadik cikk, Szádeczky-Kardoss László ,.A világűrkutatás befolyása az állami szuverenitás felső határára vonatkozó elméletekre" c. igen érdekes tanulmánya, már csak részben történeti vonatkozású. A szerző abból a tényből indul ki, hogy a repülés felfedezése, az embernek a légtérbe való behatolása óta az államhatár korábbi definíciói többé nem voltak kielégítők, s a megváltozott viszonyok az állami szuverenitás hatályának, terjedelmének vertikális irányú meghatározását is szükségessé tették. A tanulmány a kérdést dialektikus mozgásában vizsgálja: rövid (kár, hogy túlságosan rövid) áttekintést ad azokról a felfogásokról, melyek a léghajózás kezdetétől — a repülőgép megjelenését, majd a repülőtechnika fejlődésót kísérve — a szuverenitás felső határáról az államjog terén kialakultak, s rámutat azokra a további problémákra, melyeket az űrrepülés és űrkutatás napjainkban felvet. A világűrben alkalmazandó jogelvekről az ENSZ ugyan már határozatot hozott, de — mint a tárgyra vonatkozó újabb elméletek s a körülöttük folyó vita mutatja — a kérdés nem jutott nyugvópontra, átfogóbb rendezést igényel, s a különböző szempontok és eshetőségek részletesebb elemzését kívánja meg. A szerző helyesen érzékelteti, hogy az államhatár korszerű, három dimenziós szabályozása az államjog területéről egyre inkább a nemzetközi jog körébe tolódik át, s megerősíti azt a felfogásunkat, hogy a végtelen tér feltárulása a nemzetközi jog új ágának, a nemzetközi világűrjognak kialakulására utópisztikus célok felvetése helyett reális tárgykörének kidolgozására fog vezetni. A kötet tartalmából még Névai László ,.Az ügyészség a szocialista államban" c. közleményével foglalkozunk, minthogy azt, államjog-elmóletitárgya dacára, a legújabb kor társadalomtörténetének kutatói is felhasználhatják. A tanulmány anyaga két fő kérdés körül csoportosul. Az egyik a szocialista ügyészség feladatának problematikája. A szerző itt a tárgyra vonatkozó más nézeteket cáfolva, kifejti a saját álláspontját, mely az ügyészség feladatát a szocialista törvényesség betartása feletti legfőbb felügyelet egységében látja. Ebből kiindulva vizsgálja az ügyészség szerepét, a polgári és a büntető eljárásban, s bemutatja: hogyan határozza meg az ügyészség feladatát a Magyar Népköztársaság, illetőleg a többi szocialista állam alkotmánya. — A másik kérdéscsoporttal foglalkozó rész a szocialista ügyészség szervezeti ós működési egységének elvét fejti ki. Eszerint a szocialista ügyész mindenkor a törvényesség őre, tehát a társadalmi viszonyok bármilyen vonatkozásában lép fel, bármilyen eljárási eszközt (mint polgári kereset, büntető perbeli vád, általános felügyeleti óvás stb. ) alkalmaz is működése során. mindezekkel a törvényességi felügyeletet szolgálja. A szerző végül azt a befolyást vizsgálja, amit a szocialista ügyészi szervezet, kiépülése óta, Magyarország gazdasági-társadalmi átalakulásának különböző viszonylataira gyakorolt. A kötet további 4, tisztán jogi vonatkozású cikkét (Berényi Sándor : Az államigazgatási jog egyetemi oktatásának elméleti és módszertani kérdései; Nagy Tibor : A pénzügyi jog ós a pénzügyi jogtudomány fejlődésének újabb irányai; Szatmári Lajos : A vétkesség kérdése az államigazgatási felelősség ér vén yesítésénél ; végül Tóth János: A mezőgazdasági akosság jövedelemadóztatásának időszerű kérdései) csak a teljesség végett említjük meg. VARGA ENDRE