Századok – 1964
Vita - Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról 772
Fügedi Erik: Megjegyzések a budai vitáról Kereken egy évtizede annak, liogy Gerevich László, a budai várásatások vezetője és Zolnay László között vita indult meg a budai várról. A vita — hosszabb szünet után •—alig két évvel ezelőtt feléledt, Zolnay újra kifejtette véleményét, amire ezúttal Kubinyi András válaszolt . Ha, e sorok szerzője most arra szánta rá magát, hogy néhány szempontra felhívja a figyelmet, akkor ennek két nyomós oka van: 1. az utolsó tíz esztendőben (részben a vita folyamán ós következtében) a magyar várostörténeti irodalom új és új eredményeket mutatott fel, s ezek szükségszerűen megváltoztatták a vita megítélését is. 2. (és ez nem szorul bizonyításra) Buda városa olyan fontos szerepet játszott nemcsak az ország, hanem a magyar városok történetében is, hogy kialakulása feltétlenül nagy figyelmet érdemel. A vitát talán elég lesz egészen röviden összefoglalnunk. Gerevich mint a várásatás vezetője úgy látta, hogy a budai vár déli végén IV. Béla — a város kiépítésével egyidőben — palotát emeltetett, ez a palota volt az utolsó Árpád-házi királyok, majd —nagyobb szabású átépítés után — Nagy Lajostól kezdve egészen Mohácsig a magyar királyok székhelye.1 Zolnay ezzel szemben nem látta bebizonyítottnak, hogy a Várhegy déli végén valóban felépült a királyi palota, hanem — Csánki Dezsőnek egy kéziratban maradb.és befejezetlen dolgozatának2 gondolatmenetét felelevenítve és továbbfejlesztve — az állította, hogy a magyar királyok Nagy Lajosig a Vár északi részén, a XIV. századtól kezdve a Kammerhofnak nevezett királyi kúriában székeltek, a déli palota kiépítése csak a XIV. század derekán indult meg.3 Amikor nemrégen Zolnay ezt a nézetét felelevenítette,4 Kubinyi válaszolt rá, új érveket hozva Gerevich nézetének védelmében5 . Csak részben érintette a vitát Jankovieh Miklósnak a kir. kápolnáról szóló tanulmánya,6 Kubinyi Andrásnak Buda város pecséthasználatáról7 és Felhévízről,8 Lócsy Erzsébetnek az Országház utcáról írott, megjelenés alatt levő dolgozata,9 s egy, a városprivilégiumokról írott tanulmányunk.10 Ezzel — a ma már tekintélyesnek nevezhető — irodalommal kapcsolatban először is azt kell megállapítani, hogy itt tulajdonképpen nem is egy, hanem két főkérdésről van szó: 1. Buda város kialakulásáról, 2. a királyi székhelyről. 1 Gerevich L.: Castrum Budeuse, Arch. Ért. LXXIX (1952). 150-171.1. ' Csánki П.: A ,,régi nagy királyi ház" és környéke Buda várában. Kézirat a MTA kézirattárában, másolata a Budapesti Történeti Múzeumban. 3Zolnay L.: А XIII-XIV. századi budavárosi királyi szálláshely. Művészettörténeti Ért. 1952, 15—28. 1. A továbbiakban: Zolnay: Kir. szálláshely.) 4 Zohviy L.: А XIII — XIV. századi budai királyi palotáról. A budai várostörténet első századának néhány kritikus kérdése. Művészettörténeti Tanulmányok, Bpest. 1961. 7—24. 1. (A továbbiakban: Zolnay: Budai palota.) Zolnay L. : Opus castri Budensis. А XIII. századi budai vár kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából XV. (1963 A továbbiakban: Zolnay: Op. castri Buil.) 43—107. 1. s Kubinyi A.: A király és királyné kúriái a XIII.századi Budán. Arch. Ért. 89(1962). 161-169.1. (A továbbiakban: Kubinyi: A kir. és kimé kúriái.) s Jankovieh M. : Buda-k jrnyék plébániáinak kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Budapest Régiségei XX (1959). 57-94. I. ' Kubinyi A.: Buda város pecséthasználatának kialakulása. Tanulmányok Budapest múltjából XIV (1961). 109 — 143. I. (A továbhiakban: Kubinyi: Pecséthaszn.) • Kubinyi A.: Budafelhéviz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányi ,k Budapest múltjábrl XVI (1964). 85—180. i. (Atovábbiakban: Kubinyi: Felhévíz.) » Lócsy E. : Középkori telekviszonyok a budai Várnegyedben. Budapest Régiségei XXI. (sajtó alatt). 10 Filgedi E.: Középkori magyar városprivilégiumok. Tanulmányok Budapest múltjából XIV (1961). 17 —104.1. (A továbbiaban: Fügedi: Városprivilégiumok.)
