Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

752 SPIRA GYÖRGY" és a mikor a hatalom önkénye alúl magát a kifejlés e polcára fel küzdi, forradalmat vivott ki, mellynek célja a szabadságot, érdek egyenlőséget s testvéri összeolvadást a nemzet átalakulásának állandó s biztos alapjául letenni s nem vért ontani, mellynek eszköze inkább a szellem hatalma, mint külső erőszak, melly azonban ha működésében a hatalom által el nem ismertetik, gátoltatik, mint meg támadott magát védelmezni is kéntelen. így fogván fel a választmány a forradalom eszméjét, a kassai fő tanodai ifjúsághoz irt levelet maga tettének el fogadja, annál inkább, miután az ép azon időben kelt, mikor a már kivívott szabadság veszélyezve lóvén, a nemzet igazságos kivánatai ki játszása, a nemzet nyilt meg csalása ellen maga a választmány az egész haza előtt ünnepólyessen tiltakozott s mindenkit el szánt küzdelemre hivott fel. A választmány ime nézetei nyilvánítása mellett az értesítő ifjúságnak válaszul irandja: mikép az órdeklett levél nem ármány szüleménye, hanem a körülmények akkori komoly alakulásából ki folyó következmény volt.164 61. Kendelónyi Károly polgártárs mint a választmány kiküldöttje jelentést tesz arrul, miként az úrbéri törvények tekintetében eszközlendő felvilágosítás s illetőleg azok kijavítása végett a közelebbi napokban mind minister elnök ur, mind társai előtt Posonban megjelenvén, s a központi választmány ebbeli végzéseit1BS

személyesen által adta s az azokban foglaltakat élő szóval is kivívni igyekezett, — mi is ámbár egész mértékben nem sikerült, sikerült még is e részben ollyatén országos határozatot kieszközölni, melly zsinór mértékül szolgálván, az 1848' 9'k t: cikk végrehajtására méltán keletkezett aggodalmaknak eleje vétetett.166

Mind ezekrül az illető jelentését a fennebbi kiküldött a választmány elnökének a maga idejében a fennebbi határozat megküldésével a leggyorsabban beadta-A kiküldött polgártárs jelentése tudomásul vétetvén, az ügy érdemében tett lelkes fáradozásaiért a választmány nevében elnöklő alispán köszönetet szavazott.16

7 Az 1848 április 15-i ülés jegyzőkönyvének vázlata 62. Referál Sz[ent]királyi a fegyverről.16

8 Mig a nagyobb küldemények m[eg] nem érkeznek — a mozgalmak, h[ogy] éjszaka ne tegyen . . . 63. Magasabb cél — azoknak m[eg] hallgatást — ellenben azoknak kitörései e[llen] hathatós rendszabályok . . . 101

E határozat meghozatalának előzményeire vonatkozólag Id. a bevezetésben már elmondottakat. — Ha Vasvárinak a vita során elhangzott — s a bevezetésben ismertetett — felszólalását egybevetjük a fenti határozat szövegévei. neu lehet kétségünk aziránt, hogy az utóbbit is az ő művének kell tekintenünk (amiről egyébként a határozat stílusa is árulkodik). Ez azonban persze egyáltalán nem érinti a határozat hivatalos voltát. Ezeket a választmány 1848. ápr. 6-i ülésének jegyzőkönyvében a +0. sz. bejegyzés tartalmazza. 1G0

Kendelényinek ez a közlése megszépíti a valóságot, illetőleg csak a földbirtokosok sze nszögóből állja meg a helyét. Az országgyűlés szóbanforgó (ápr. 8-án elfogadott) határozata ui. nem hogy nem adott helyt a szőlődézsma eltörlésére irányuló követelésnek, hanem kifejezetten azt ismételte meg, hogy a jobbágyfelszabadítást kimondó 1848 : IX. t. -c. értelmében „csak olly robot, dézma (uri kilenced) vagy ezeket pótló pénzfizetés szüntettetik meg, melly urhéri birtok után teljesíttetett a földes ur javára". (A határozat szövegét Id. a 313. sz. országgyűlési röpíven. Á kiemelés tőlem - S. вц.) 1,7

Hogy a választmány földbirtokos tagjai mennyire nem vették rossz néven a szőlődézsma eltörlésére irányuló korábbi követelésüknek az országgyűlés által történt elut.isitását, arra vonatkozólag Id. a bevezetésben erről Kyáryt illetően már elmondottakat. Ezen az ülésen egyébként a Pesti Hírlap értesülése szerint még egy fontos határozat született: „kimondatott, hogy ezentúl a megye azon kérdésekben, mellyek birtokviszonyokat s általában bárminő tulajdont illetnek és igy bíró elébe tartoznak, a bírót utasitni nem fogja". „Illy értelemben válaszolt a megyei választmány egy szolgabírónak, ki kérdést tőn, hogy az úrbéri viszonyok megszüntetéséről szóló törvény után mitévő legyen a taxalistákkal?" (A kérdést Mártonffy Ignác vetette fel a választmány részére készített jelentésében,Domony, 1848 ápr. 12..említve lentebb lî/20/a sz. alatt.) S ezzel a határozattal — emeli ki a lap — „Pestmegye egy lépéssel ismét kiebb hatolt a táblabiróilag értelmezett municipalitás gőzköréből". (Pest, ápril 15-én, PU 1848. ápr. 19., 34. sz. 348. 1.) És valóban: az említett határozat meg is született ápr. 14-én, szövegét azonban nem a választmány, hanem a megyei kisgyűlés aznapi összejövetelének jegyzőkönyve örökítette meg. A határozat érdemi része különben így hangzik: „Hogy a közigazgatás a birói törvényes igazság kiszolgáltatásától elkülönöztetvén, a tulajdoni jog fölött felmerülő kérdéseknek magyarázása s elintézése a politicai testületektől végképpen elvonassék és kizárólag a törvényes biró itélő széke elibe vezéreltessék, a megye ezennel kijelenti s köziiirül teszi: hogy mint polgári hatóság egyedül a közigazgatást vezetni, a kitöréseket megakadályozni, a köz rend s csend fentart.ása érdekéhen működni tartja kötelességének; akár ki tulajdonát illető viszonyokfnajk magyarázásába, annál kevésbé elintézésébe bocsájtkozni nem fog; és ezért mindenkit figyelmeztet s illetőleg oda utasít: hogy a birtokjogi kérdések megfejtését a törvény által kijelelt bíróságok utján szorgalmazza." (PN.MÁL PML GyJk 1848 : 2659.) 108

Az ügy előzményeire vonatkozólag ld. a választmány 1848. ápr. 14-i ülésének jegyzőkönyvében az 54.sz. bejegyzést. — Szentkirályi egyébként ekkor nyilván csak azt jelenthette, hogy most sem sikerült fegyvereket kieszközölni a megyebeli nemzetőrség számára; legalább is erre enged következtetni az a tény, hogy a megye rendelkezésére bocsátott fegyverek száma még május utolsó napján is alig haladta meg a másfélezret, holott a megyebeli nemzetőrség létszáma ekkorra már 25 ezer fölé emelkedett (erről PNM.ÍL PML GyJk 1848 : 4056).