Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
A VEZÉRMEGYE FORR AU A J.MI VÁLASZTMÁNYA 749 tanácsot, mind a ministeri ideiglenes bizotmányt szollittsa fel s eljárása eredményéről a város házánál délután tartandó köz gyűlésen tegyen jelentést. Meg jegyeztetik egyébaránt, miképp a város házánál tartandó köz gyűlés teendői közzé soroztatok azon módnak meg állapítása, miszerént a próba vágatás mint a kár meg határozhatásának egyedüli eszköze a kellő ellen őrködés gyakorlása mellett eszközlésbe vétetendik.11 8 Többire kijelentetett: hogy miután a mészárosoknak kármentesítése iránt kellő rendelkezés tétetett, felelet teher mellett kötelességükben álland a mészárosoknak a közönséget elegendő s jó minőségű hússal s telyes mértékben ellátni. 47. Felolvastatott Fáy Béla szolgabírónak jelentése, melyben tudósítást tesz, hogy R[ákos] Csabán az uraság majorsági földén letelepített szerződéses zsellérek, a szolgállatok telyesitésére általa felszollitatván, azt makacsul meg tagadták. A tudósítás tartalmából nem tűnvén ki, vajon a r[ákos] csabai azon zsellérekre nézve tétetik e jelentés, kiknek ügyében törvény széki intézkedés jön közben, a tudósítás oly végre adatik ki Halász Balázs pártfogó ügyésznek, miszerént jelentő szolgabíró közben jöttével s meg tekintése mellett a r[ákos] es ' bai zsellérek ügyében törvény széken meg vizsgált pernek az ügy mikénti állásáról tegyen körülményes s kimerítő tudósítást.149 Az 1848 április 10-i ülés jegyzőkönyve 48. Az ideiglenes országos bizottmánya a ministeriumnak közli a rendeletet, mellyet tett az ezüst pénzeknek az országba a végből szétküldetése iránt, hogy a beváltás könnyebben eszközöltethessék.15 0 Tudomásul szolgál, másolatban köz hirré tétel s a megyei lakosok megnyugtatása végett kiadatik mindenik fő és al szolga biró urnák. 49. A ministeriumnak ideiglenes országos bizottmánya közli a rendeletet, mely szerint a katonák a lehető szükség esetére századonként összevonandók.15 1 Bár ugyan a megye kebelében az összevonulásnak se szüksége, se esete nem forog fen, mind a mellett tudomás s ne talán szükséges intézkedés végett ki adatik másolatban mindenik fősz[olga]biró urnák. 50. Olvastattak több rendbeli törvénycikkek, jelesül az ország gyűlési szállás bérek rendezését, a nádori méltósághoz kötött hivatalokról, a vallás dolgában, továbbá a ministeriumnak a közlekedési eszközökre vonatkozó teendőiről, azután az úrbéri tartozmányok meg szüntetésére alkotott t. cikket magyarázó határozat, végre a ministeri eskü forma. Ezek tudomásul vétettek.15 2 Az 1848 április 14-i15 3 ülés jegyzőkönyve 51. Zemplén megyének küldöttsége, Kazinczy Gábor szónoklata alatt üdvözölvén e bizottmányt azon téren, msllyen a szabadság, a polgári össze olvadás érdekében működött, és eránta egyszersmind küldői rokonszenvét nyilvánítván, örömmel s viszonyos érzelemmel fogadtatott, s e rokonérzet ime kijelentetik. 148 Po^t városa azután a megyével közösen bizottságot küldött ki a mészárosok kárpótlásának eszközlésére. Ebbe a biz ittóíbi az ápr. 14-i kisívűlés a -negye részéről Réső Ensel Sándor és Keese Péter táblablrókat, valamint Zlinszky I ii и ff»z3Ulbírót delegálta (PXMÄL PilL GyJk 1848 : 2650). 119 Az ügy további fejle nényeiről (nevezetesen arról, hogy a rákoscsabai kontraktualísták később sem voltak hajlandóak teljesíteni szolgáltatásaikat) uo. 1848 : 2570, 3232. 1SD A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány Pest vm. alispánjához, Pest, 1848. ápr. 5. (említve lentebb B/13. sz. alatt). 1,1 A Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány Pest vm. alispánjához, Pest, 1848. ápr. 5. (említve lentebb B/14. sz. alatt). lsí Es3ti az ülésen ezenkívül „bemutaták magokat Nyiregyházváros közönségének küldöttei", akiket Benczúr Miklós vezetett, s „előadák,hogv Nyíregyházán 4—5000 ember mindig kész a haza védelmére, hanem kérik magokat utasíttatni legalább 2000 danb fegyver iránt" (Pest, april 11-én, РП 1848. ápr. 12., 27. sz. 323.1.). 131 A választ niiy ezt nsïelîzîaii ápr. 13-án is tartott ülést, erről azonban jegyzőkönyv nem készült, bár egy határozat (c*v alvá!a=izt niay kiküldéséről) ezen az ülésen is született. Erről az ülésről (s egyszersmind a középponti választ iiiny hmaló kérdőikkel fogl»lkoz5 ápr. 12-i üléséről) a Pesti Hírlap így tudósít: „April 12-kán a városi s 13-kán pedig a megyei választmány főkép azon kérdéssel foglalkozott, micsoda utakon le'utnj i nipiäfc meg n vgvarázni mind általában a pesti 12 pont, értelmét, mind különösen azon jótékonyságok ereletát, mellyeket az utóbbi törvényhozás törvénybe igtatott. És tartattak előadások mártius 15-dike fölött, hogy ví(i h)54zi пз n volt. Pe lig históriát írni közelről ne n lehet, s Petőfi Sándornak tökéletes igazsága volt, midőn azt mjndi, hogy nekünk most ne.n annyira hátra, mint előre kell néznünk. A jövő teendőjét kifejezé Szentkirályi Móric,
