Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

742 SPIRA GYÖRGY" Az 1848 április 2-i ülés jegyzőkönyve 24. A nemzet őrségnek alakítása végett a pesti járásra nézve ki nevezett küldöttség azt jelenti, hogy miután a községekben a nemzet őrségi intézet iránt éppen semmi rokonszenv sem nyilatkozik, tekintetbe vévén a körülményeket, szükségesnek látta a határozat foganatba vételét mind addig fel fügeszteni, mig az a részben hozott törvény szentesítve leend, szükségesnek Iái ta pedig ezt annál inkább, mert a választmány határozata szélessebb alapot tűzvén ki, mint maga a törvény, ezen körülmény a népben komoly aggodalmat gerjesztett.118 A midőn a választmány — azon elv alapján: mikép a kötelesség tellyesitése, az engedélyezés eszméjét ki zárván, egyenes kötelezettséget foglal magában — ki jelenté, hogy a kik az alkotványos rend fenn tartásában érdeklettek, azzal egyszersmind tartoznak is, és ennek folytán a nemzet őrség alakítását szélesebb alapon kivánta létesíteni, akkor, nem gyanítva a kiviteli akadályokat, egyedül a jelen körülmények nehézségét vette figyelembe és a rend fentartásának minél jobban szilárdítása volt szemei előtt. Most azonban — miután arról értesült, hogy a nép a nemzetőrség iránt határozott ellenszenvei viseltetik —, tudva, mikép a leg üdvössebb institutio sem talál elébb részvétre, mint azt a nép fel fogta s meg ismerte, ne hogy a célhoz nem vezető erőszakolás a felvilágosítástól bizton várható sikert mintegy előre meg hiusitja, elébbi határozatának kötelezőleg foganatba vételétől a hozott törvény szentesitéseig el állván, a küldöttségeknek utasításul adja: hogy az illető községeknél a felszóllitást meg tévén, csak azokat, kik önkény -tesen jelenkezendnek, sorozzák bé s minden helységben két jellemes egyént jeleljenek ki, kiknél azok, kik az őrseregben részt venni kívánnak, magukat idő közben is beírathassák, a felügyelés'' időnként teendő tudósítás kötelessége mellett a küldöttségekre' bízatván. Többnyire a népnek e tekintetbeni felvilágosítása végett a f. évi martius liOki választmányi ülésből közzé tett hirdetmény11

9

— német és tót nyelvre is le fordítva — az illető lelkészek által a szószékekről lessz meg magyarázandó s köztudomásra juttatandó.120 fejezi ki a leiratot helyeslő határzatában, annak világos jelei mutatkozának mindjárt az ülés eloszolta után. Л vérvörös szalagok s néhol a kizárólag vörös toll több helyütt a fövegekre s mellre tűzettek; ez a szabadság csarnoka előtt az uri utcán olly versenyzést és tolongást okozott, mellynek utoljára Is hatósági közbelépés által kellett elintéztetnie." Petőfi állásfoglalásáról ugyanő igy ad számot: „Petőfy Sándor hüvelybe rejté fegyverét, mert a fontolás győzött a lelkesedésen." (,Királyi Pál: Pesti események folytatása. JK 1848. ápr. 6. [helyesen: 4.]. 41. sz. 168. 1.) Petőfi felszólalásáról megemlékezik továbbá a Pester Zeituny is — ilyeténképpen: „Petőfi, der während der drei Wochen einer gewaltigen Aufregung, die das Unterste zum Obersten zu kehren drohte, eine ziemlich bedeutende Holle gespielt, — erklärte für jetzt zwar das blutige Roth nicht, als Abzeichen der Meinung gelten lassen zu wollen. — indess weise er auf die Zukunft und bete zu dem Allmächtigen, dass man einer ähnlichen Fahne nie bedürfen und auf dem Wege der Gesetzlichkeit und Ordnung dem Vaterlande das erringen möge, was ihm Notl» thut." (Pest, 1. April, PZ 1848. ápr. 2., 632. sz. 3414. 1.) A leghitelesebb forrás, Petőfi naplója viszont így vall írójának ekkori elgondolásairól: „Ma olvastatott föl a megyei választmányi -gyűlésben a ministeriumról szóló királyi leirat. Az ifjúság és így az egész forradalom nagyon elégedetlen vele, de a békés polgárok nagyon meg vannak elégedve s csaknem nyilvánosan hazaárulóknak nyilatkoztatták azokat, a kik ezentúl nyugtalankodni fognak. Jól van, mi nem akarunk hazaárulók lenni, lelépünk és hazamegyünk, de lia e királyi leirat mellett nem lesztek képesek a kellő sikert kivívni, akkor ti lesztek a hazaárulók, ti, kik abban teljesen megnyugodtatok, ti. kik a iiaza egyedüli reményeinek, az ifjúságnak lelkesedését erkölcsi kényszerítéssel elfojtottátok ! Most hát oszoljunk szét, ifjú barátim, kik a két héti nyilvános életben olly bátran és olly csüggedetlenül működtetek, a mint csak ohajtottam. isten veletek, a forradalomnak vége van . . . de nem, a forradalomnak nincs vége, ez csak az első felvonás volt... a viszontlátásig !" (Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1848. ápr. I. Petőfi Sándor összes Művei V. 85. 1.) S álljon itt befejezésül még egy rövid közlés: Nyári Pál moderátori szerepében ismét remekelt s szépen lecsillapitá a tüzvérü, ifjúságot. — meily megnyugvást igért, gondolván magában: hadd nőjön csak meg a szárnyunk, akkor aztán majd magasabbra repülünk." (Fővárosi mozgalmak, PD 1848. ápr. 8.. 17. sz. 449.1.) p Ezután törölve: a sikerről. '' Ezt a szót utólag írták be ehelyett: tisztviselőkre. 118

A jelentésről említés lentebb B/7. sz. alatt,. A választmány szóbanforgó határozatát az 1848. máre. 24-i ülés jegyzökönyvében a 7. sz. bejegyzés tartalmazza. lls

Ezt a választmány 1848. máre. 30-i ülésének jegyzőkönyvében a 21. sz. bejegyzés tartalmazza. 120 E határozat meghozatalának előzményeiről az egykorú sajtóból ennyit tudunk meg: „Justh meint, dieses Edict sollte in teutscher und slavischer Sprache übersetzt werden und in einer möglichst grossen Auflage von Exemplaren unter dem Volke Verbreitung finden, wozu aber Pap noch Folgendes hinzufügt, nicht nur verbreitet, sonder, an allen Kirchenthüren müsse das Edict angeschlagen und überall von den Seelsorgern erläutert werden." „Perczel bringt wieder ein Volksblatt in Vorschlag, das in mehreren Sprachen geschrieben, zur vollständigen Aufklärung des Landmannes beitragen möge." (/;. : Sitzung des Central-Comités im Comitathause am 2. April Vormittags 10 Uhr, DU 1848. ápr. 4., 80. sz. 638 — 639. h.) Hogy Perczel korábban mikor és hol lépett fel hasonló kezdeményezéssel, nem tudjuk. Javaslatának további sorsára vonatkozólag Id. a 153. jegyzetben elmondandókat.