Századok – 1964

Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713

A VEZÉRMEGYE FORR AU A J.MI VÁLASZTMÁNYA 737 Az 1848 március 27-i ülés jegyzőkönyve 13. Előmutattatott egy zászló minta azokból, mellyek a tegnapi napról a helységek házaira tűzetni rendeltettek.10

2 A bemutatott lobogó minta jóváhagyatott s a szerint elkészítése a többi lobogóknak elrendeltetett.103 14. Szóba hozatván, miként a közegésségi ügyre ministeri tárca nem alakitatott,miután ez, mint az emberiség physicai nevelése elvileg is főtekintetet érdemel, de nem kevesebb fontosságú kérdés az országra nézve azon tekintetnél fogva, melly szerint az a lehető legnagyobb mértékben volt eddigelé elhanyagolva: a választmány kívánatosnak tartaná az egésségi ügynek — ha bár ideiglenesen is — külön ministeri tárcát alakitani, s e'beli nézetét elnöke által mind gróf minister elnök úrral, mind a megyei követek által az ország gyűlési testülettel tudatni határozta.104 Az 1848 március 28-i ülés jegyzőkönyve 15. Olvastatott az összesítésről, legelő el különözésről és faizásról, nem különben a földes urak kármentesítésének status adósságá el vállalása iránt hozott törvénycikkely.10

5 Pest megye összes közönsége által a törvényes rend és bel csend fenn tartására ügyeléssel megbízott állandó választmány, az urbériséget minden következményeiben meg szüntet,t-ni kívánván, miután a földes urak és részint contractualisták, részint allodialis jobbágyok közt fenn lévő s úrbéri alapra fektetett birtok viszonyok ki egyenlítve nincsenek, — ne hogy azok, a jelen állapotban hagyatva, nyugtalankodásra ós súrlódásra adjanak alkalmat, a rend fenn tartását nehezittsék, a honlakosok egy részét, az egybeolvasztó azon kapocsból, mellyet a szabad föld nyújt, ki zárják — e tárgyra gróf minister elnök urnák figyelmét rögtön küldendő sürgöny utján fel hivni elhatározá, miszerint az érdeklett viszonyok meg szüntetése a jövő törvényhozás egyik előleges tárgyául még e hon gyűlésen ki jeleitessék. A választmány ez alkalommal ki jelenté egyszersmind azt: hogy a mint a földes urak[na]k az elesett urbériségekérti kármentesítését elvileg melegen pártolja, ugy annak status adóssággá el válalására a jelen ország gyűlését — melly nem az összes nemzet, hanem egy castnak kifolyása—a leg méltóbban incompetensnek tekinti, és ez érdemben teendőnek azt tartja, miszerint a kármentesítés elve 102

Erről a választmány 1848. márc. 26-i illésének jegyzőkönyvében a 10. sz. bejegyzés. 10:1

Ennek folytán a megyei kisgyűlés még ugyanezen a napon ki is utalt 837 forintot az udvari kapitány részére a szükséges 186 zászló készítési költségének fedezetiül (PNMÁL PML GyJk 1848 : 2165). 101

E határozat meghozatalára az egykorú sajtótudósítások (MT 1848. márc. 28., 10. sz. 41.1.: Fővárosi mozgalmak, PD 1848. ápr. 1., 16. sz. 418. 1.) szerint Bugát Pál professzor tett javaslatot, de sikertelenül. A fenti határozat azonban azt mutatja, hogy az utóbbi közlés téves. A választmánynak ezen az ülésén egyébként még két fontos kérdés került tárgyalásra. Erről a Mnrczius Tizenötödike így tudósít: Nyáry Pál „elnök szóba hozza, miként ha a pénz s hadiigyministeri kinevezések Bécsben nem sanctionáltatnak, Magyarország függetlensége egy keserű csalás s ismét a régi viszonyok egyiptomi sötété, a szolgaság lélekölő járma roskad reánk: célszerűnek tartja ezért a nemzetet egy átalános proclamatióban védletre fölszollitani. Mi megtámadólag addig nem lépünk föl, míg minket meg nem támadnak, mi nem vagyunk az embergyilkolás rendszeréhez szoktatva, ez a zsoldos katonák mestersége, a nemzet elég erővel bír ezen zsoldosoknak is imponálni s, ha kell, vért áldozni a szabadságért. A pesti mozgalmakat megértette az ország, melly a jelen inconpetens országgyűlésről nem tud annyit, mint a központi választmány működéséről, mert mi itt nyilváníttatik, az nem csak a Verbőczy nép akarata s óhajtása, hanem az összes nemzeté." ,, . . .Bécsben egészen biznunk nem lehet, hogy megadja mindjárt, a mi után lelkünk eped: kell azért, hogy a nemzet minden egyeseinek összeforrodása által erőssé legyünk, ezen egyesülésben olly hatalom fog nyilvánulni, mellyet kijátszani többé nem lehetend. Indítványa: hazafiúi proclamatio az egész nemzethez ! Népgyűlések tartassanak a muzeum terén, hol a polgári elv diadalát vivta ki. A láncaiból fölszabadult sajtó pedig föladásának tekintse átalakulási kérdéseinknek tüzetesebb megvitatását. Mindezen erők közös összehatása által legbiztosban eszközöltethetik honunk ujjá teremtésének nagy munkája ! Elfogadtatott. Ezután Simon Florent indítványára: a választmány rögtön küldöttséget nevez ki, melly a ministereknél [értsd: a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmánynál] fegyverek kieszközlése végett járand el." A küldöttség, visszatérvén, jelenti: minister urak Bécsből mindeddig a ministerium megerősítése felől mit sem hallhattak. A fegyverekről ellenben azonnal intézkednek." (MT 1848. márc. 28., 10. sz. 40 — 41.1. A fegyverkövetelésről ugyanilyen értelemben: PH 1848. márc. 28., 12. sz. 267. 1.) A Nyáry által indítványozott kiáltvány — mint már volt róla szó a bevezetésben — meg is született azután a középponti választmány ugyanaznap délután tartott ülésén (közli Pap I. 33—34.1.). Ezek tervezetét Id. a 205., Illetve a 164. sz. országgyűlési röpíven.