Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
736 SPIKA GYÖBGY 12. Eckstein Rudolf fősz[olga]biró jelentvén az összeütközést, mi Ó Buda m[ező]városban a keresztény és izraelita községek által kiállított őrsereg közt létezik, végeztetett : A választmány tudomással birván az iránt, mikép az izraeliták részéről kiállított őrsereg csupán rendes sorkatonaság kíséretében j ár őrködési kötelességét teljesíteni,10 1 miután a sorkatonasággali járás a jelen körülmények közt elvileg nem hagyathatik helybe: elhatároztatott, hogy az őrködést és a rendre felügyelést a városi tanács ön maga intézze el. Azon kérdés elintézése, mikép s mennyiben tartozzanak majd az izraeliták a nemzet őrség kötelességeit viselni, az időre halasztatván, midőn az e részbeni összeírások bemutattatván, az érdemleges rendelkezés fog az egész megyére nézve megtétetni. ség elve ellen kilévén mondva, a legtöbb összeütközéseket idézné elő. A törvény akkor jó, ha mennél többnek érdekében hozatik, már pedig ezen 40.000-nyi (sic/) kis castnak, melly a néptengerében igen elenyészik, kizárólagos előnyére dolgozni — ez még a régi kortesszámitás." Perczel : „A nemességnek éltefogytáig választási jogot akarnak hagyni a rázkodtatások elkerülése végett, s mi lesz, mi az első irritatiót s a vérengzést előidézendi? ezen múmiaként bebalzsamozott jog, mert a nemesség a nép ellenében fogja ezt a legelső alkalommal fölhasználni s így egymás ellen élethalálra két casta fog szüntelen a választásoknál küzdeni. Petőfi. Fölkivánja Pozsonba üzentetni, a tízparancsolatnak valamelly pontját ezen módosítással hirdessék ki: Tiszteljed a jogegyenlőséget, hogy hosszú életű lehess e földön." Farkas János: „Ha a nemzeti gyűlés nem jó választási alapon leend, ugy előrelátható, hogy bizonnyal csak retrográd lépések tétethetnek általa. A nemzetiségi qualificatiót sem kell bolygatni, mert nem a nyelvrokonság, hanem a szabadság napjábani közélvezet fűzi össze a nemzetet s biztosítja a rendet. Hallom, Pozsonyban az európai legjobb választási törvényeket akként akarják kidolgozni, hogy a fél-telek már qualificál; ez szép kiterjesztés leendene, így egész helységekben egy választó sem lesz, р. o.: Szelény, Fájsz, Bátya, Vasvármegyében igen sok stb. stb. P a t a y is oda nyilatkozik, hogy nagyobb zavart szántszándékosan sem lehetne eszközölni, mint a millyet ezen rothadásig föntartott praerogativák fognak előidézni. A forradalom a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával nyerte meg a sympathiát, nem kell egyébb a vészes napokra, minthogy a szabadság ihletének csókja Judáscsókká változzék e nép ajakán. V a s V á г y : A szabadság napja süssön mindenkire egyiránt. — nem kell hinni, hogy az csak az aristocratia lovagvárait, a hegycsúcsokat aranyozza be, a völgybe is leszáll egyiránt forró sugárival; félig alakulunk, a nemzetben megint nem lesz egyetértés. Csak nem akarunk hátrább állani az 1790-ki Batthyányinál, ki lángajakkal küzdött mellette, hogy a népnek jogai megadattassanak, minek hát az a captatio benevolentiae, az a jogi pensio. Mióta a Ferdinándok uralkodtak, a külön nemzetiségeket mindig mesterséges választófalul használták, — mart. 15-kén megszűnt a nemzetiségi féltékenység, a testvériség zászlója alatt forróbban ölelkezhetünk. A választási jogot ki akarom terjeszteni, de nehogy a proletáriusok elözönjenek, én is az europaszerte divatszerü census mellett vagyok, csakhogy az 200 és 500 frankos ne legyen, mert úgy a népképviselet csak papiroson lesz, mint Lajos Fülöp alatt volt. A nemesség búcsúzzék el testvérietlenül birt előnyétől, — jobb, ha beleolvad a nép életébe, ott uj erőt nyerend, anélkül is önmagában fogna elveszni; ha cast-érdekek nincsenek, minek a castkülönbség. J ó к a y a proletariusnak nagyobb fontosságot tulajdonit, ő a kor és állandó lakás qualificatióját elégnek tartja. Irányi ugy vélekszik, miután a legközelebbi nemzetgyűlés constituante lesz, ő a suffrage universelle-t kívánja behozni, azért a nemzetgyűlésre fejenkénti szavazatot óhajtana. Az uj ministerium iránti bizalmat erősíteni törekvése, de azért elveiről sem lemondani, sem tágítani nem fog; Pest birja sympathiáját a provinciáknak, — ha kell. Marmaros utólsó faluja is hozzá csatlakozik, azért mart. 15-két respectálni kell. Perczel: A ministeriumnak olly nyilvánításokat nem szabad szemébe lökni, mitől visszariadjon, mert ha lelép vagy megbukik, még mi radicalok (?) nem leszünk ám ministerok, nevetségessé ne tegyük magunkat. (Váljon?) A vitatkozás azok részéről, kik a marc. 15ki küzdők sorában voltak, kellő higgadtsággal tovább folyt. Néniellyek a kor s lakási qualificatiót. mások 100 p. ft. értékét, ismét mások a nemzetőrséget ajánlván, határozattá lőn Nyári indítványára, mikint tudassuk a posonyi gyűléssel, milly szempontból fogjuk mi föl a magyarországi állapotot e tekintetben, s most egyelőre részletezés nélkül a lehető legszélesb basisra utasítsuk őket." .,Meg vagyunk győződve, hogy azon néhány százezer nemes képviselőinek a milliók izenete imponálni fog." (MT 1848. márc. 27., 9. sz. 37 —38.1. A kiemelések és a közbeszúrt kérdőjel eredetiek.) A vitának egy vonatkozásáról (nevezetesen annak tárgyalásáról, hogy a választójogot kössék-e a magyar nyelv ismeretéhez), tudósít visszaemlékezéseiben a jelenvolt Szemere Bertalan is: „Midőn ez egyszerű indítvány téteték: választó legyen minden, a ki 18ik évét betölté, atyai oltalom alatt nincs és a községben hat hó óta állandó lakást tart, ama észrevételt tevém, miképen lia a választási törvény kidolgozásánál óvatosan nem járunk el, állásában a magyar nemzetiség meg fog ingattatni, és ez észrevételt tapogatólag csak azért tevém, vájjon a tanácskozók, kik köztt sok ifjú ember vala, öntudatosan szólnak e s a javaslott módosítás egész hatását (portée) ismerik e? Észrevételeimre fölkele egy szép szőke ifjú ember és tűzzel fejtegeté, hogy a szabadság élvezését nemzetiségi tekintettől föltételezni nem lehet s szabad. Ez volt Vasvári, ritka jeles szónok, kedvence az uj nemzedéknek, — később mint őrnagy az oláhok által kínosan öletett meg. Utána egy más ifjú kelt föl, barna, mogorva, s haragos képpel mondá: miképen a nemzetiség szent, de a szabadság még szentebb, s Magyarországban a polgári jogok mindig a nemzetiségre való tekintet nélkül adattak meg. Ez volt Petőfi, az ifjú költő, Magyarország legnagyobb népköltője, — később, ugy mondják, mint őrnagyot a muszkák golyója ejté el. És fölkelt még egy harmadik is, öregebb ama kettőnél és higgadtabb is, és erélyes okoskodásokkal mutogatá: hogy ha a magyar nemzetiség a polgári szabadság föltétlen kiterjesztése által elveszne is, e szempontból nem szabad megtagadni senkitől a jogot, mi őt nem mint egy népfaj tagját, de mint embert illeti. Ez utóbb az uj törvénynél fogva összehívott képviselőház tagja lett, — később a horvátok üldözése közben életveszedelem között menekedett szomorú számkivetésbe." [Szemere Bertalan miniszterelnök emlékiratai az 1848/49-í magyar kormányzat nemzetiségi politikájáról (szerk. Szüts Iván.) Bpest. 194]. 27—28. 1. A Szemere által harmadik helyen, név nélkül említett szónokot alighanem Irányival azonosíthatjuk.] Végül röviden tudósít a vitáról Farkas Jánosnak a 11. jegyzetben már idézett jelentése is. 101 A választmány értesülése szerint az óbudai nem-zsidó nemzetőrök éppen ezt nehezményezték (vö. МГ 1848. márc. 27., 9. sz. 37. L).
