Századok – 1964
Közlemények - Spira György: A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán 713
732 SPIRA GYÖKGY javaslatban a tengerészetet egészen mellőzve látván, a ministerium felelőségét erre is kiterjesztetni óhajtja. Hogy pedig biztosítva legyen a nemzet arról, miszerint Magyaror[szá]g felelős kormánya az ország határain belől s nemzeti befolyás alatt intézendi kötelességét, a választmány a 15ik §hoz hozzáadatni kívánja, mikép az összes ministerium tanácsülése mindenkor Buda-Pesten tartandó. És a midőn a hon érdekét célzó ime óhajtásainak teljesítését elnök minister gróf úrnál rögtön küldendő sürgöny által szorgalmazza, a törvényjavaslat 18., 19., 20.88 és 22. §ra nézve8 9 honfiúi tisztének érzetében kijelenti: miként a nemzet méltóságával megegyezőnek nem tartja, hogy a midőn az újászületésnek talpköve vettetik le, a nemzeti közjog alaptörvényei alkotásában oly tekintetek határozzanak, mellyek az egyéni magán érdek kielégítését s a hivatalnokok biztosítását célozzák. Kijelenti, miként a felelősség eszméje okvetlen igényelvén, hogy a ministeriumnak a szellemében eljárni kellő tisztviselők kinevezésében teljes szabadság engedtessék, valamint a felhívott §ai t a felelőségre nézve veszélyesek [ne ]k, annak eszméjével ellenkezőknek ismeri, úgy a ministerium alakításáról szóló törvényben a hivatalnokok kármentesítése iránt rendelkezni feltűnő eszmezavarnak tartja, annál inkább, [mivel] ezen hivatalnokok halála esetében arról: helyüket kik fogják és ki fogja pótolni, még csak említés sem tétetik, — és ezért menyiben az eddigi hivatalnokoknak anyagilag kármentesítése a nemzet becsületével s méltóságával összekötöttnek tartatnék, a választmány hajlandóbb volna még inkább azon nyomasztó teher elválalására, miszerént a törvényes hivatalban levők e részben alkotandó külön törvény által az Austria és Magyar or[szág]gal közös nyugdíj alaptőkéből, s ha még ezen felül kívántatnék, köz teherviselés útján nyugalmaztassanak, mintsem oly törvény szentesítessék, mely a hon java előmozdításaért buzgó ministerium legjobb szándokát meghiúsíthatja, míg más felől a nemzetellenes s roszakaratú ministeriumnak a felelőség magától elhárítására kibúvó ajtót nyitván, azt eredvényezi, hogy az alkotvány teljes valóság soha nem leend.90 A választmány alkotványos eme nézeteinek nyilvánítása után reményli, miszerént a fenemlített törvénycikkely aként fog módosítatni, mint azt az alkotmányos élet fejlesztése s biztosítása követeli. Reményli egyszersmind, hogy a 29. §|ls a részletességek9 1 helyett a tárgy nagyságához méltólag átalánosságban aként fog szerkeztetni, hogy a ministerek minden közigazgatási s jövedelemkezelési intézkedéseikért feleletre vonathatnak. 7. Folytatólag olvastatott a nemzeti őrsereg alakításáról szólló törvénycikkely, miként az — módosításával az eredeti szerkezetnek, melly a nemes és nem nemes között különséget tőn, — helyben hagyatott.9 2 se Ez is elírás, az alábbi kritika valójában nem erre, hanem a 21. §-ra vonatkozik. ea „18. §. A külügyeknek Ö Felsége személye körül leendő ministere mellé a kívántató hivatalos személyzettel két áUadahni tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. eancellaria előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 19. §. A magyar kir. udv. cancellaria többi előadó tanácsosai a 17. §-ban említett álladalmi tanácsba fognak áttétetni." „21. §. A 6-ik §-ban körülírt kormánytestületeknek [kancellária, helytartótanács, kincstár] elölülő tagjai a 16-ik Thelyesen: 17-ik] §-ban említett közállományi tanácsban foglalnak helyet s ott a Felség, a nádor királyi helytartó vagy ministerek távollétében elnökölnek. 22. §. A 6-ik §-ban említett kormánytestületeknek minden hivatalnokai és szolgái, s így nemcsak azok, kik ujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak alkalmaztathatni, azok is, kik a ... ministeri osztályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésüket egészen megtartandják." Az itt ismételten említett 17. § így hangzik: „Az ország közügyei felett Ő Felsége vagy a nádor s királyi helytartó vagy a minísterelnök elnöklete alatt tartandó értekezés végett Buda-Pesten álladalmi tanács állittatik fel, melly a legközelebbi országgyűlésen fog állandóan elrendeztetni." A határozat e részének keletkezését illetően az egykorú sajtó arról tudósít, hogy az ülésen „Kovács Lajos előadá, van Bécsben egy igen erős pénzalap, mellybe folytak Magyarországból is az e célra fizetett dijjak. Ez tehát Ausztriától vissza fog követeltetni." (Pest, márt. 27-én, PH 1848. márc. 28., 12. sz. 267. 1.) " „A ministerek feleletre vonathatnak. a) Minden olly tettért vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot vagy a tulajdon szentségét sérti s általuk hivatalos minőségükben követtetik el vagy illetőleg kiadatik. b) A kezeikre bízott pénz s egyéb értékek elsikkasztásaért vagy törvényellenes alkalmazásaért. c) A törvények végrehajtásában vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott végrehajtási eszközökkel elhárithatók valának." " Ld. a 169. sz. országgyűlési röpíven. Ez a szöveg már valóban nem tartalmazza az előző tervezetnek a 84. jegyzetben ismertetett §-át.
