Századok – 1964
Tanulmányok - Galántai József: Tisza és a világháború 687
706 GALlNTAl JÓZSEF lapokat és a hivatalos lapokat veszik figyelembe; minden más lapnak idézését vagy felemlítését mellőzik. Ez a szabály és a hagyomány. Most azonban, tíz nap óta a hivatalos ügynökség napról-napra közvetíti az osztrák-magyar sajtónak az egész szerb sajtó teljes szemléjét, amelyben a legtöbb helyet a legismeretlenebb, legkisebb és legjelentéktelenebb lapoknak adja, amelyek éppen jelentéktelenségük miatt beszélnek szabadabb, pökhendibb, támadóbb és sokszor sértőbb hangon. A hivatalos távirati ügynökség ezen eljárása kétségtelenül arra törekszik, hogy a közvéleményt felizgassa és kedvező hangulatot teremtsen a háború mellett. Ez a tény jellemző."7 0 Tisza fordulatának tehát nem az az oka, amire ő a közönség felé utólag hivatkozott. Nyilvánvalóan a felelősség Szerbiára való áthárítása miatt érvelt így. Tisza hivatkozásából annyi figyelembe veendő, hogy a Szerbiával időközben egyre jobban elmérgesedett helyzetet figyelembe vehette. De ez a viszony nem a szerb provokációk miatt éleződött ki, hanem a Monarchián belüli háborús úszítás miatt. így azután az egész dolog bent és künt a Monarchia presztízskérdésévé kezdett válni. De álláspontjának megváltozásánál ez nem játszhatott döntő szerepet. Az osztrák és a német diplomáciai akták azt mutatják, hogy ezekre a napokra Romániát illetően annyira tisztázódott a helyzet, hogy semlegességével rekompenzációk nélkül is biztosan számolni lehetett. így Tisza most már nyugodt lehetett korábbi fő aggodalmát illetően. Mivel gyors sikerre számítottak, elégnek tartották Románia kezdeti távolmaradását, hiszen a későbbieket a hadjárat kevező alakulása fogja meghatározni. Ez majd Bulgária csatlakozását eredményezi, és a román probléma így megoldódik. — Más kérdés az, hogy a várt győzelmek elmaradtak és a helyzet későbben egészen másként alakult. Ezekben a napokban Tisza biztosítottnak látta a helyzetet Romániát illetően, és ez meggyőződésének megváltoztatásánál az egyik döntő tényezőt jelentette. A véleményét megváltoztató másik döntő tényező abból adódott, hogy ezekben a napokban tisztázta az addig számára ismeretlen körülményeket, melyek folytán német részről az adott időpontot a nagyhatalmi erőviszonyok alakulása szempontjából a lehető legjobbnak tartják. Erre a körülményre, mint amely döntően befolyásolta, ő maga is utalt egy néhány hónappal későbbi, Tschirschkynek írt levelében: ,,A német kormány határozott buzdítására és arra a kijelentésére, hogy a mostani helyzetet a mind fenyegetőbben alakuló leszámolásra kedvezőnek tartja, hajtottuk végre a belgrádi demarsot."7 1 Ezt az összefüggést alátámasztja az is, hogy Tisza néhány hónappal később Czernin előtt Tschirschky akkori feléje irányuló közléseit ilyen értelemben jellemezte, hogy ugyanis Tschirschky szerint az 1914-es esztendő kedvezőbb a háborúra, mint egy későbbi időpont.7 2 Ezekben a napokban a magyar miniszterelnök meggyőződött arról, hogy számításai a jövőt illetően helytelenek voltak, mert ha a Balkánon sikerülne is néhány év alatt még a háború előtt előnyös erőeltolódást elérni — mely egyben szilárdabban biztosítaná a magyar vezető osztályt a Romániának teendő engedmények és Szerbia annexiója vonatkozásában is —, ugyanazon idő alatt a nagyhatalmak erőviszonyában ennél sokkal nagyobb arányú eltolódás menne végbe a központi hatalmak kárára, ami súlyos következményekkel járhatott a magyar vezető osztályok számára is. 70 A francia sárgakönyv. A világháború okiratai. VIII. köt. 40—41. 1. 71 Tisza István Összes Művei. Levelek. II. köt. 267. 1. 72 Czernin : Im Weltkriege. 17. 1.
