Századok – 1964
Tanulmányok - Galántai József: Tisza és a világháború 687
690 GALANT AI JÓZSEF imperializmus ellentéteinek összefüggéseiből és így lehetővé válik, hogy ezt az ellentétet ne mint az imperializmus nemzetközi gazdasági és politikai viszonyainak eredőjét, hanem összefüggéseiből kiszakítva mint az „ázsiai desprtizmus" eredményét állítsa be. Mindezen konstrukciók széttörnek a háborút kiváltó történelmi tények es összefüggések valóságán, bármely hadviselő ország viszonylatában — akár a nagyhatalmakhoz képest jelentéktelenebb szerepet játszó Magyarország oldaláról — közelítjük is azt meg. A dualista szerkezetű Habsburg-Monarchia kereteibe illeszkedő Magyarország háborús részvételének okai, kormányának, vezető osztályainak állásfoglalása 1914 nyara háborús válságában s ezen állásfoglalás háttere egy mozzanatában foglalkoztatta a 20-as évek külföldi — s nem csak német, hanem nyugati10 — irodalmát is. Nevezetesen Tisza miniszterelnöknek a háború akkori kirobbantását eleinte ellenző, majd azt támogató álláspontjának kérdésében. A 20-as évek irodalma természetesen kölcsönösen a maga tendenciózus céljainak szemszögéből tárgyalta ezt a kérdést. Az elmúlt évek polgári irodalmában e probléma ismét felmerült, de a tényeknek megfelelő helyes megoldás helyett ismét téves vagy tendenciózus szempontok érvényesülnek.1 1 Ezek a körülmények még inkább szükségessé teszik a probléma mind ez ideig elmaradt alaposabb megvizsgálását. Tisza miniszterelnök állásfoglalásaiban Magyarország vezető osztályainak politikája, illetve politikai koncepciója fejeződött ki. A kérdés tanulmányozása során tehát nem csupán egyetlen személy törekvéseit, hanem a vezető osztályokét vizsgáljuk. * Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiához intézett július 23-i ultimátumát és azt követő július 28-i hadüzenetét, melyek a világháború nyitányát képezték, a „hivatalos" Magyarország — a magyar kormány és a parlament — egységes helyesléssel fogadtat. Az úri ellenzék a háború előtti években sok borsot tört a kormány orra alá, de ezekben a napokban Tisza miniszterelnök gúnyos megelégedettséggel írhatta, hogy „csendes, finom, udvarias, de unalmas fiúcskákká változtak a tigrisek".1 2 A burzsoá-földesúri kormány és burzsoáföldesúri parlamenti ellenzéke között a háború kitörésekor — annak sikere érdekében — „Treuga Dei" jött létre. Mind a kormány, mind a parlament a magyar nagybirtokos és nagytőkés osztályok hatalmi, illetve képviseleti szervei voltak és szemben állottak nemcsak a népi és nemzetiségi tömegekkel, de elkülönültek a polgári középrétegektől is.13 A magyar nagybirtokos és nagytőkés osztályok egységes kiállását a Monarchia imperialista háborúja mellett az magyarázza, hogy a balkáni befolyást kierőszakoló háború — még világháborús keretben is — osztályérdekeikből, egész addigi bel- és külpolitikájukból következett. 10 Lásd pl. Asquith volt brit miniszterelnök memoárját: The Genesis of the War. London. 1923. 170—171. 1. 11 Lásd pl. História Mundi. X. köt. Bern. 1961. 146. 1.; L. Singer: Eine Welt bricht zusammen. Graz—Wien—Köln. 1961. 77—80. 1. stb. 12 Tisza István Összes Munkái: Levelek, У. köt. Bpest. 1933. XXXIX. 1. 13 A középrétegeket képviselő Károlyi Mihály vezette függetlenségi balszárny, Nagyatádi-Szabó, Vázsonyi és néhány nemzetiségi politikus jelenléte a képviselőházban nem változtatott a parlament nagybirtokos-nagytőkés osztályjellegén.
