Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
А В î Г I t/S il К JRVI Í.4VÍ VTI RE.vdszer BUKÁSA 61 Horthy számára Gömbös személye olyan erős csoport vezérét jelentette, aki a forradalmi megmozdulással és a legitimista veszéllyel szemben egyaránt szilárd biztosíték. A válság okozta politikai helyzet kedvezett Gömbös politikai aspirációinak, s az állami bürokrácia nagyrészétől és fajvédőktől támogatva — kihasználva a Horthy és Bethlen közötti kapcsolat megromlását —- aktivizálódott — két irányban. Egyrészt Bethlen előtt tökéletes loyalitást mutatott, a koronatanácsi előterjesztéseket ebben a felfogásban képviselte — kivéve, mint látni fogjuk, egy pontot. Ugyanakkor a koronatanács napirendje világosan mutatta — Bethlen számára is —, hogy pontosan azokról a kérdésekről esett szó, amelyek a kormány jobboldali ellenzékének voltak a követelései.62 A napirendet ugyanis Horthy határozta meg. Már a jegyzőkönyv bevezető sorai is érzékeltetik a kormány, gyakorlatilag Bethlen és Horthy közötti feszültséget, a kormányzó éveken át nem igényelte koronatanács összehívását, ezúttal viszont így indokolta ezt: ,,A mai nehéz időkben fokozott mértékben kívánatos az államfő és a kormány együttműködése. Részt kíván venni a kormány nehéz munkájában s az ország mai nehéz helyzetében fokozottabb együttműködést kíván nagy célkitűzésének megfelelően az államfő és a kormány között." A továbbiakban udvariassági gesztussal, elismerő szavakkal emlékezik meg Horthy Bethlen 10 éves működéséről „azon reményének adva kifejezést, hogy céltudatos munkával a jövőben is eredményes lesz a kormány működése". (Kiemelés tőlem — M. L.) A bevezető indoklás után e jókívánság kétségtelenül az együttműködés eredményére vonatkozott. Az első napirendi ponthoz -- mint mindegyikhez — Horthy szólt először, és tarthatatlannak minősítette egyes ügyvédeknek az árverések körüli eljárását. Elmondotta, hogy vannak esetek, amikor az ügyvédek csupán azért árvereztettek, hogy maguknak ügyvédi költségeket biztosítsanak. Sürgős intézkedéseket kívánt ezzel kapcsolatban. Bethlen és Zsitvay válaszai arra mutatnak, hogy ezek az intézkedések folyamatban voltak már a koronatanács iilése előtt, a határozat semmitmondó. Az első napirendi pontnak mégis van érdekessége. Ehhez nem volt külön koronatanácsi előterjesztés (amelyeket egyébként Gömbös készített), de mellékletként a kabinetirodához küldött Farkas Béla csongrádi főispán által készített jelentés szolgált, Horthy innen merítette információit. Az akció előkészítettségét teljes mértékben valószínűsíti az ügy személyi háttere. Felső körök előtt közismert volt, hogy Farkas Béla, Csongrád megye főispánja, a csongrádi kiskirály, Károlyi Imre gróf bizalmi embere, Gömbös Gyula viszont Károlyi Imre állandó vadásztársa, 02 A, koronatanács napirendje a következő volt: 1. Árverések körüli visszaélések megakadályozása. 2. Forradalmi kirobbanások megakadályozása céljából a statárium prevencióként, való kihirdetése. Kommunista törvények. 3. Az országgyűlés tagjainak mentelmi jogával űzött visszaélések meggátlását célzó intézkedések. 4. Kereskedelmi társaságok visszaéléseinek megtorlása. Benzin, nafta, tej, szérum. 5. A zavargások során elkövetett erőszakoskodásokból eredt károk megtérítése. (i. Időszaki lapok betiltása. 7. Zsidó beözönlés meggátlása. Tartózkodási engedély. 8. Községek háztartásának kérdése. 9. Határmenti felszabaduló birtokokat megbízható magyarok kezébe juttatni. 10. Új társadalmi biztosító törvény. Horthy Miklós titkos iratai. 83. 1.
