Századok – 1964
Tanulmányok - V. Windisch Éva: A magyarországi német nemzetiségi mozgalom előtörténete (1867–1900) - 635
A MAGYARORSZÁGI NÉMET NEMZETISÉGI MOZGALOM ELŐTÖRTÉNETE 651 állíthatatlan folyamat.6 7 1872-ben pedig a fővárosi törvényhatóság rendezéséről szóló XXXVI. te. IV. 89. §-a kimondja, hogy a fővárosnak és minden közegeinek hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. A főváros magvarrátételével párhuzamosan folyik — részben természetszerűleg, részben azonban a német lakosság helyzetét nehezítve — a XIX. század közepe óta jelentős létesítményekké fejlődő vasúti és gőzhajózási társaságok magyarosítása. Az állam 1871-ben — utóbb több ízben meghosszabbításra kerülő — határidőket szab, melyek alatt e társaságok alkalmazottai kötelesek elsajátítani a magyar nyelvet.68 Az oktatás nyelvére vonatkozó országgyűlési törvényeket, mint a fővárosban, a vidéken is a helyi hatóságok intézkedései egészítik ki, s elsősorban ezek eredménye a német iskoláknak az egész korszakon át folyó fokozatos elmagyarosodása. A folyamatot néhány délvidéki példával világíthatjuk meg. Itt különös gondot fordít az állam a tanítóképzőkre: 1870-ben magyar tannyelvű tanítóképzők létesülnek Baján és Szabadkán, 1871-ben megszűnik a verseci német tanítóképző.69 A népiskolák nagy részét már a hetvenes évektől kezdődően az állam veszi át; a Határőrvidék megszüntetése után az itteni iskolákba is az állam nevez ki tanítót, azzal az indokolással írva elő a magyar tannyelvet, hogy a határőrvidéki rendszer által évtizedeken át elkülönült lakosság közelebb kerüljön Magyarországhoz. A végrehajtás a határőrvidéki iskolákban eléggé hosszadalmas: a tannyelv csak a századforduló körül válik magyarrá, a német nyelv tantárgyként szerepel.7 0 A városi iskolák magyarosodása általában * gyorsabb: Temesvárott az iskolaszék és tantestület már 1874-ben kimondja, hogy a tantárgyak magyar és német nyelven magyarázandók, a tanulók azonban csak magyarul tartoznak felelni. Egy 1889-i temesvári iskolaszéki határozat szerint a népiskolák I. és 11. osztályában a fősúlv a magyar nyelv elsajátítására helyezendő; 1890-től a németet csak tantárgyként tanítják. 1910/1 l-ben a német tanulók száma Temesvárott 6473 fő — a magyaroké 5885 —, német népiskola azonban nincsen a városban.7 1 1900-ban Magyarországon (Erdélyt nem tekintve) 157 a német és 713 a német-magyar elemi iskolák száma — szemben az 531 szlovák és 1223 szlovák-magyar, a 2157 román és 808 román-magyar tannyelvű népiskolával.7 2 A városi népiskolákéhoz hasonló ütemben folyik a középiskolák magyarosodása. Jellemző a pancsovai — alreáliskolából főgimnáziummá fejlődő — középiskola példája. Az iskola tannyelve az abszolutizmus idején a német; kisegítő nyelvként a szerbet használják. 1871-ben a magyar nyelvet kötelező tantárgyként vezetik be. 1880-ban egyes tárgyakat magyarul, másokat németül tanítanak, de a jegyzőkönyvek, körözvénvek, feliratok német nyelvűek. A helyzet néhány német tanár elbocsátásával változik meg. Bár a tanulók 67 Handwörterbuch . . . 603. 1. 6Я Franz v. Löher: i. m. 331. 1.; Dr. Heinze's Anklageschrift ..Hungarica" im Lichte der Wahrheit. Pressburg u. Leipzig. 1882. 29 -32. 1. Szerzője valószínűleg Ludasi Gans Mór volt. 69 Handwörterbuch . . . 257. 330. 1. 70 Ugyanakkor azt a papot, aki egy határőrvidéki iskolában a hittant is magyarul akarja tanítani, a felsőbb hatóságok leintik. (Josef Schmidt: Die Deutschböhmen im Banate. Timiçoara. 1938. 124.1.) — 1896-ra Torontál megyében minden tanító tud magyarul (3 tanító ekkor áll nyugdíjazás alatt), Temes és Krassó-Szörény megyékben azonban a tanítók egyharmada csak kevéssé tud magyarul. (Szabadkai/ Ignác: i. m. 263—266. 1.) 71 Temesvár. Szerk. Borovszky Samu. 184—185. 1. 72 Magyar statisztikai évkönyv. 1900. Bpest. 1901. 328- 333. 1. 2*
