Századok – 1964

Figyelő - A Magyar Televízió történelmi műsorairól (Vadász Sándor–Tóth Sándor) 604

604 FIGYELŐ Összefüggéseket, törvényszerű folyamatokat, fejlődést meghatározó törvényeket nem ad, nem is adhat, nem is kell itt adnia. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő munka ez, amely igaz cselekményében rejti a törvényeket. Lényeges mozzanatokat kiragadó, jól szerkesztett képsor ez, mely érdeklődést vált ki témája iránt, és elsősorban érzelmi alapon megkezdi egy olyan folyamat alapozását, amely hosszú évek múltán marxista történelemszemlélethez és világnézethez vezethet. Könnyíti a történelemtanár munkáját, mert tanulói, akik ismerik a tárgyalt művet, valami pozitív elképzeléssel már rendelkeznek a történelem egészét illetően, vannak képzeteik, melyek az oktatási anyagban felelevenedve élményszerűvé teszik a tanulást, megkönnyítik a bevésést, elmélyítik az érdeklődést. A kötet tartalmi bővítéséről esetleg lehetne vitatkozni, azonban hasznosságát illetőleg csak elismerő szavakat szólhatunk, hiszen pozitív eredményei mellett új hasonló feladatok megoldására is serkent. Feltétlenül hasznos lenne az ifjúsági ismeretterjesztés keretében például a kultúra történetét, a technika történetét megírni, vagy számos egyéb általános és résztémát feldolgozni. Az e téren mutatkozó teendők rendkívül fontosak ós sürgősek. KARDOS JÓZSEF A MAGYAR TELEVÍZIÓ TÖRTÉNELMI MŰSORAIRÓL A televízió korunk legmodernebb, a tömegek számára is elérhető hírközlő eszköze. Térhódítása rendkívül gyors, sokkal gyorsabb, mint annakidején a rádióé volt. A képi megjelenítés szinte korlátlan lehetőségei, mozgékonysága, műsorainak aktualitása következtében óriási népszerűségre tett szert, ízlés- és tudatformáló szerepe elvitathatatlan. Alapjában egészséges fejlődésének, műsorai differenciálódásának egyik fontos bizonyítékát látjuk abban a tényben, hogy ma már lehet is, kell is elemző módon írni történelmi jellegű műsorairól. Ez utóbbi korlátozást szükségesnek tartjuk hangsúlyozni, mert számos televíziójáték, film stb. címét lehetne felsorolni, amelyek ilyen vagy amolyan módon hozzájárultak egy-egy történelmi korszak jobb megismeréséhez, meggyökeresedett tévítéletek eloszlatásához. Maguknak a történelmi műsoroknak a megközelítése is többféle nézőpontról történhet, a bíráló érdeklődésének, hajlamának megfelelően. A mi kérdésfelvetésünk lényegét a következőkben sommázhatnók : mennyiben járultak hozzá ezek a műsorok a nézők történelmi ismereteinek gyarapításához, élőbbé tételéhez, beszélhetünk-e arról, hogy a televízió tudatosan és eredményesen törekszik a történelmi tudat alakítására? Mielőtt azonban az egyes műsorokról szólnánk, szükségesnek látszik egy alapvető elvi szempont előrebocsátása, különös tekintettel arra a körülményre, hogy aSzázadok hasábjain eddig még nem jelent meg hasonló ismertetés. A televízió izig-vérig modern tájékoztatási eszköz, s ez a megállapítás nemcsak eszközeire, hanem mondanivalójára is érvényes, ugyanis elsősorban a máról kíván tudósítani, napjaink eseményeiről a történelemmé válás pillanatában, továbbá a közelmúlt történéseiről, közelmúlton értve a XX. századot. A műsorszerkesztők, indokoltan, abból a feltevésből indulnak ki, hogy a ma emberének tudatiérzelmi alakítása leghatásosabban mai témák felvetésével, a történelmi műsorokban pedig az utolsó félszázad bemutatásával érhető el. Ezért csak helyeselhető az illetékesek ama elhatározása, hogy pl. a ,,Ki miben tudós" vetélkedő idei résztvevőinek a legújabbkori történelemben való jártasságukról kellett bizonyságot szolgáltatniok. És ezzel elérkeztünk a televízió egyik legkedveltebb és egyben „legtörténetibb" sorozatának méltatásához. Óriási visszhangja van, a középső, de méginkább az idősebb generáció tagjai rendszeresen végignézik a nem éppen rövid adásokat, maguk is kísérletet tesznek a feltett kérdések megválaszolására, elrendezik, helyükre teszik korábbi ismereteiket, hajdani élményeiket, azaz nem passzívan, hanem a lehető legcselekvőbb módon vesznek részt ebben a rendkívül hasznos „játékban". Alkalmas ez a műsor néhány, az iskolai tör ténelemtanításra vonatkozó következtetés levonására is. Köztudott tény, hogy a legújabb kor történetének tanítása — sokféle okból — még ma sem mondható teljesen kielégítőnek, ennélfogva igen hasznos, ösztönző a jelenlegi kezdeményezés. Tavaly óta határozott színvonal-emelkedés figyelhető meg a kérdések megfogalmazásában, ugyanis a válaszadáshoz nem csupán lexikális tudásra volt szükség, hanem az összefüggések meglátására is, bár nem hallgathatjuk el ama kritikai észrevételünket, hogy a gondos előkészítő munkálatok ellenére még mindig be-becsúszik egy-egy félreérthető kérdés. A magyar történettudomány kiemelkedő képviselőinek részvétele a kérdések kidolgozásában, frappáns kiegészítéseik, helyesbítéseik, nagyon jól szolgálják a sorozat fő célját: a korszak minél alaposabb megismertetését. A vetélkedők zavartalan lebonyo