Századok – 1964
Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 589
600 FOL У ÓIRATSZEMXE rothadt volt. Ennek ellenére Klaus Epstein szerint a „közpénzen fenntartott, de magánszemélyek által irányított" bonni intézet érdemének tekinthető, hogy a „weimari pártélet pathológiáját" oly őszintén feltárta. A könyv egyébként minden pártnak külön fejezetet szentelve 7 fejezetben tárgyalja a weimari köztársaság pártjainak történelmi szerepét, majd hanyatlását. — 1963. 2. (jul.) sz. — Az első világháború alatt a német birodalom igen aktív politikát folytatott a balti területen. Célkitűzése a nyílt vagy álcázott annexió volt. DEOUGLAS UNFUG tanulmánya (152 — 165. 1.) azt vizsgálja, menynyire érdemleges volt az a változás, amely ebben a politikában a háború utolsó heteiben, Miksa badeni herceg rövid kancellársága alatt bekövetkezett. A szerző a német külügyminisztérium közelmúltban hozzáférhetővé tett balti anyagára támaszkodva (amely most először teszi lehetővé e kórdós eredményesebb vizsgálatát) arra a következtetésre jut, hogy Miksa hercegnek a birodalmi gyűlés előtt tartott első beszédében a balti kérdésre vonatkozóan tett megállapításai elsősorban azt a célt szolgálták, hogy a német politikát elfogadliatóbbá tegye a világ közvéleménye előtt. Az új kormány gyakorlati intézkedései viszont arra irányultak, hogy németbarát „független" kormányokat hozzon létre a balti államokban. A német politika tehát továbbra is „aktív" maradt ezen a területen. — A cikk egyébként részlet a következő című disszertációból: „A német politika a balti államokban, 1918 — 1919" (Yale Univ. Pr. 1960). — HARRY HANAK tanulmánya (166—190. 1.) azokkal a politikai erőkkel foglalkozik, amelyek az első világháború alatt a Habsburg-birodalom fenntartása mellett, illetve ellene szálltak síkra az angol politikai életben. Az egyébként sok érdekes részletet feltáró cikk azonban az angol kormány szándékait illetően nem tud biztos válaszokhoz eljutni, mivel az idevonatkozó angol külügyminisztériumi dokumentumok a mai napig sem állnak még a kutatók rendelkezésére. — Meinl gazdag bécsi üzletember (kávé, tea stb. üzlethálózat tulajdonosa) 1917 — 1918 évi „béke-akciójának" diplomáciai vonatkozásaival foglalkozik GEORGE BARANY rövidebb közleménye (219—222. 1.)—S. VIERTEL JAHRSCHRIFT FÜR SOZIALUND WIRTSCHAFTSGESCHICHTE!963. 50. köt. 1. sz. — A füzet elején HERMAN AUBIN áttekinti és méltatja a folyóirat eddig végzett munkáját, eddigi történetét, ismerteti a legjelentősebb eseményeket és néhánv személyi kérdést (1—24. 1.). — WILHELM TREUE: Német-portugál gazdasági kapcsolatok a XIX—XX. században (25 — 56. 1.) szakaszokra bontva tárgyalja a kapcsolatokat. Az első periódusban a viszonyt az a tény határozta meg, hogy Portugália nagyhatalom volt, Németország pedig még nem volt egységes. Az 1792-es francia, majd az 1803-as francia—spanyol háború széttépte az eddig kiépült kapcsolatokat. Ebben a korszakban Anglia egyre emelkedő befolyását mutatja ki a szerző. Hamburg pl. 1796 és 1819 között a portugál kereskedelemben 14,8 — 10,5%-ig volt érdekelve, Anglia 40—50%-ával szemben. Mikor Portugália az 18 70-es években megújította gyarmati politikáját, új helyzet állt elő. Az arányok egyre inkább Anglia felé tolódtak el, de Németország felé is emelkedtek. 1895-ben 21, 1905-ben pedig 34% volt a tonnasúly-részesedós. A politikai kapcsolatok is ennek megfelelően alakultak. 1875 és 1914 között a helyzet a fentebb kifejtettnek fordítottja volt. Most ugyanis egy növekvő hatalom és egy egyre jelentéktelenebbé váló ország kapcsolatairól volt szó. 1875 — 1888 között Németország forgalma még 18 millió márka volt. Az 1898-as spanyol—amerikai háború csak rontott a helyzeten. Németország gyarmati hatalom lett. A portugál gyarmatok egy része angol kézre került. A cikk a tárgyalt időszakban Anglia befolyásának erősödését állapítja meg. Változás csak II. Mánuel uralma idején állt be. Ekkor Németországhoz történt közeledés. Az első világháború alatt a portugál politikát Anglia határozta meg. A háború után ennek több hátránya mutatkozott. 1924-re a német —portugál viszonyban újabb javulás állt be. A szerző adatai szerint a részesedés a kereskedelemből a következőképp alakult: Németország 24, Anglia pedig 30%. A forgalom a közölt adatok szerint 1929-ben meghaladta a 100 millió márkát. Salazar és a hitleri Németország kapcsolatai jók voltak. A második világháború idején Portugália nagy fegyvervásárlásokat eszközölt, 1938-ban pl. 47 millió márkáért. A két ország kereskedelmi kapcsolatai a második világháború végén megszakadtak. — H. ZEITSCHRIFT FÜR OSTFORSCHUNG. 1962. 2. sz. — FRITZ ZIMMERMANN: Burgenland a soknyelvű térség és német vonatkozásai (224 —242. i.) c. ismerteti a terület népvándorláskorig visszanyúló településtörténetét. A fejtegetés a mai Győr, Sopron és Vas megye területére is kiterjed. Fő célja a germán elemek kimutatása a történeti nyelvtan és demográfia módszereivel. Visszanyúlik egészen az 526—568-as longobárd telepítésekig. Megállapítja, hogy a terület 1002-ben került Magyarországhoz, mint Gizella hozománya. Ezután részletesen elemzi a
