Századok – 1964

Folyóiratszemle - Külföldi folyóiratok - 589

596 FOLYÓIRATSZEMLE termesztették először kultúrnövényként. — BISTRA A. CVETKOVA: A bolgár orientalisztika forrásai és munkálatai e. tanulmányában (1158 — 1180.1.) részletesen beszámol a Bulgáriában őrzött török forrásokról, azok most folyó feldolgozásáról, s áttekintést ad az orientalisztika fejlődéséről az 1870-es évektől napjainkig. — N. REVUE HISTORIQUE 1963. 229. köt. ápr.—jún. sz.—PIERRE GEORGE: Földrajz és történelem, c. tanulmányában (293 — 304. 1.) a két tudományág kapcsolatát tárgyalja és hangsúlyozza egymást kiegészítő szerepét; elsősorban történetfilozófiai szempontból, mint a földrajzi környezet hatását а történeti fejlődésre. Ez а körülmény indokolja a földrajzi ós a történeti kutatás szerves összhangjának szükségességét, miután a társadalom történetének folyamata térben és időben egyszerre megy végbe, és a két tudomány más-más oldalról ugyan, de a tér-és időbeli változások mogjelenési formáit, ill. törvényszerűségeit kutatja. — JEAN GAGÉ: Migrációs és változatlan jelképek a régi római vallásban c. két részes értekezésében (305—334.1.) (a második rész a folyóirat 1963. júl.—szept.-i számában 21—24. 1.) a trójai legenda problematikájának római vonatkozásait elemzi. A rómaiak trójai eredetének legendáját a VI—V. század fordulójának történeti eseményeivel, elsősorban Fabius Camillus „második városalapító" szerepével magyarázza a szerző, tehát az etruszk Tarquinius nemzetség legyőzését, továbbá a Fabiusok gallok elleni harcát jelöli olyan fordulópontnak, amely meghatározta a legenda létrejöttének körülményeit és egyben magyarázatul szolgál а migrációs és változatlan vallási jelképek megértéséhez. — LOTTIS GIRARD: A Verax ,,politikai fényképei": a liberális unió manifesztuma 1865-ben (365 — 396.1.). A Belga Csillag c. újságban Verax levelei címmel jelentek meg 1865 — 1867 között a III. Napóleon elleni emigráció egyes csoportjainak írásai, amelyek a második császárság bel- és külpolitikáját vették célba. Girard tanulmánya a levelek első — 1865-ben megjelent — sorozatával foglalkozik, amely III. Napóleon monarchista és republikánus ellenzékének analízisét adta. — PIERRE GUILLEN : Francia üzleti körök és Marokkó a századfordulón (397 — —422. 1.). A tanulmány а Marokkói Társaság megalakításának gazdasági és politikai összefüggéseit tárgyalja, hangsúlyozva, hogy Marokkó XX. századi történetében a Társaság döntő szerepet játszott. AMarokkói Társaságot Schneider alapította 1902-ben, ésez lett a francia imperializmus „békés behatolásának" főeszköze Marokkóban. Különösen fontos szerepet játszott а Társaság а marokkói válság idején, amikor a francia kormány а finánctőke érdekeit maradéktalanul érvényesítette. A szerző adatait a Marokkói Társaság új onnan felt árt iratanyaga alapján közli. — 1963. 230. köt. júl.—szept. sz. E. EWIG: Székhely és főváros a kora középkorban (25 — 72. 1.). A római birodalom bukása a főváros funkciójának megszűnését is eredményezte, és újjászületése csak a középkor második felében, a városi élet kifejlődésével következett be. Ezt а folyamatot elemzi Ewig (értelmezésében a kora középkor az V —XII. század) hangsúlyozván, hogy az állandósult királyi székhelyekből alakultak ki a fővárosok, а kontinuitást a római birodalom utolsó fővárosából, Ravennából származtatja. A szerző szerint a latin—germán területeken az egyház határozta meg a fejlődés irányát; így elsősorban Spanyolországban ós Itáliában, ahol a római hagyományok különösképpen mélyek voltak. — MARCEL PACATJT: A guelfizmus eredetéhez : a lombard liga tantételei (73—90. 1.). A lombard liga öt dokumentumát elemzi а tanulmány .Tizenhat itáliai kommuna fogalmazta meg 1167 — 1183-ig ezeket a dokumentumokat, amelyek a lombard liga politikai programját jelképezik. Az első két dokumentum а liga megalakulásának körülményeit és a városok konzuljainak esküjót tartalmazza, a második kettő 1175-ből való és Montebello városának a ligához való csatlakozásáról szól, az ötödik Romuald salernói püspök évkönyveinek egyik részlete, amely a velencei béke (1177) előtti tárgyalások problémáit érinti, egyrészt Barbarossa Frigyes császár, másrészt а lombard liga városainak feltételeit ismerteti. A dokumentumok alapján а szerző а lombard liga deklarációit а mérsékelt guelfizmus első megfogalmazásának tekinti. — RONDO CAMERON — JEAN BOUVIER: Persiqny kiadatlan levele III. Napóleonhoz (91—96. 1.). A szerzők közlik és kommentálják Persigny 1855-ből való levelét, amely adalék a Rothschild—Pereire bankcsoportok közötti ellentétek történetéhez. — RENÉ GIRAULT: AZ 1905-ös orosz forradalom — néhány francia tanúságtétele alapján (97 — 120. l.j.Az oroszországi francia nagykövet, Bompard, az ogvesszai francia alkonzul, Vautier, a harkovi francia konzul, Rabut, továbbá Leleu, egy oroszországi francia vállalat mérnöke jelentései és levelei azok a dokumentumok, amelyek alapján a szerző elemzi az 1905-ös oroszországi forradalmat. Végkövetkeztetésként bírálja a szovjet történetírás felfogását; szerinte 1905-ben nem volt forradalmi helyzet Oroszországban, mert az orosz gazdaság ós társadalom még fejletlen volt. - M.