Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
52 -MÁRKUS LÁSZLÓ E törekvések több pontban jelentkeztek: külpolitikai vonatkozásban piacszerzésre a búza számára, az iparcikkek árának leszállítására, a mezőgazdaság eladósodásának megakadályozására, tehát hitelre. Támadták a vámtarifákat,24 szembehelyezkedtek a gyáripar vámvédelmével. ,,A gyáripar kihasználta a vámpolitika reá háruló előnyeit" volt az állandó érv.2 5 Az agrárollóról kétségtelenül megállapítható, hogy annak nyílása Magyarországon „sokkal nagyobb volt, mint amilyet az agrár és az ipari termékek világpiaci áralakulásának eltolódása indokolt volna. Az ipari termékek magyarországi árait ugyanis a monopóliumok a világpiaciaknál lényegesen magasabb színvonalon tudták tartani."2 6 A mezőgazdaság eladósodása már az ideiglenes stabilizáció éveiben előrehaladt, üteme háromszor olyan gyors volt, mint a világháború alatt.27 A válság mindezt súlyosbította. Az állami hitelakció főleg a nagy- és középbirtokon igyekezett segíteni.2 8 Ezen a ponton ütköztek össze a legélesebben a finánctőke és az agráriusok érdekei, a Nemzeti Bank teljes mértékben a finánctőke érdekeit képviselte, még a kormányzatnak az agrárhitelekre vonatkozó intézkedéseit is megopponálta — burkolt módon.2 9 A finánctőke a válságból való kibontakozást részben a mezőgazdaság rovására képzelte, az agráriusok viszont ennek ellenkezőjére törekedtek. Ez az ellentét 1931 elejére teljesen nyílttá vált. A kormányzati rendszer harmadik csoportja heterogén jellegének megfelelően többféle törekvést juttatott kifejezésre. Egvrésze minden belső ellenszenve ellenére még mindig a status-quo fenntartása, illetve Bethlen személye mellett foglalt állást. Kozma Miklós Darányihoz írott levelében aggodalommal állapítja meg: ,,Mi lesz ebből az országból, ha egyszer nem lesz az élén egy olyan kemény legény, mint a miniszterelnök. Az ő tekintélye az egyetlen, ami itt komolyan összetart.. ."30 Gömbös hívei számára éppen a kemény kéz ígérete a jövő reménysége, ezt a vonalat Milotav István lapja félreérthetetlenül képviseli Klebelsberg és Szcitovszkv elleni sorozatos támadásaival, amelyek burkoltan ugyan, de Bethlen ellen is irányulnak.3 1 Az állami bürokrácia a for-24 Az 1925. jan. 1-én életbeléptetett vámrendszernek a finánetőke és a nagybirtok közötti ellentéteiben játszott szerepéről lásd: Berend Iván —Hánki György : A nagybirtok és nagytőke „agrárius—merkantil" ellentétének kérdéséhez. Történelmi Szemle 1959. 141-161. 1. 25 A vámpolitikáról. Pesti Hírlap, 1931. febr. 22. 26 Incze : i. m. 233. 1. 27 Uo. 82. 1. 28 Uo. 84. 1. 29 1931. jan. 8-án a Nemzeti Bank elnöke a főtanács ülésén közölte, hogy „az állammal annak idején létesített megállapodás értelmében az állami jegyintézet felszámolási tömegéből a mezőgazdasági hitelek céljaira 22 millió aranykorona kihasíttatott azzal, hogy ez az összeg bizonyos részletekben törlesztessék. Az államkincstár már a múlt évi részletet sem fizette meg, mert kihelyezései nem folytak be és most megújította azt a kérést, hogy a visszafizetés időpontja még egy évvel, azaz 1931 évi december hó 31-éig elhalasztassék. Elnök úr tekintettel a fennforgó viszonyokra javasolja a haladék megadását, megjegyzi azonban, hogy a Bank vezetősége a pénzügyminiszter úrhoz intézendő átiratában hangsúlyozni fogja, hogy a fennálló tartozás és a kihelyezett pénzek visszafizetése között semmiféle összefüggés nincs. — A főtanács az előterjesztést elfogadja." — O. L. MNB. Főtan. jkv. 1931. jan. 8. 30 Kozma Miklós levele Darányi Kálmánhoz, 1930. szept. 16. O. L. Kozma Iratok, 14. 31 Bethlen még 1928-ban nagyobb összeget *küldött Milotaynak, hogy kormányellenes támadásaiból az ő személyét kapcsolja ki. A pénzt Szúdy Elemér adta át Milotaynak Kelemen Kornél jelenlétében. — Kelemen Kornél szóbeli közlése.
