Századok – 1964
Tanulmányok - Márkus László: A bethleni kormányzati rendszer bukása - 42
Márkus László : A bethleni kormányzati rendszer bukása (I. rész) A gazdasági válság és a társadalmi mozgás tendenciái Az 1929-ben kitört gazdasági világválság teljes súlyával nehezedett rá Magyarországra is, a bethleni „konszolidáció" gazdasági előnyeit élvező uralkodó osztályok és középrétegek helyzetében fordulat következett be: az elmélyülő gazdasági válság egyre határozottabban tette semmivé a konszolidáció táplálta illúziókat, ugyanakkor robbanásszerűen vetette felszínre a mélyben lappangó osztályellentéteket, a társadalom belső ellentmondásait. A dolgozó osztályok fokozódó nyomása egyfelől, az uralkodó osztályok és középrétegek belső meghasonlása másfelől — s mindez a nemzetközi politikaiján beállott változásoktól alátámasztva — az érlelődő politikai válság képét vetítette elő, ami a társadalmi tudatban — lényegében valamennyi osztály tudatában — jelentkezett, természetesen más-más formában, igénnyel és kicsengésben. A válság valamilyen módon a magyar társadalom minden rétegét érintette, a gazdasági folyamatban végbement fordulat jelentkezett e rétegek tudatában és e többszörösen összetett folyamat határozta meg a megélénkülő társadalmi mozgás irányát. E mozgás két szélső kiindulási pontját az államhatalom és a néptömegek képezték. Az úgynevezett bethleni konszolidáció politikai formája az 1919—21-ben létrehozott fasiszta jellegű, konzervatív-reakciós típusú ellenforradalmi diktatúra volt, amelyben három fő irányzat kötött egymással szövetséget és ennek során kompromisszumot. Az ellenforradalom vezető politikai erejét a szegedi fehér terrorista különítményesek, a katonatiszti és dzsentri vagy dzsentroid közalkalmazotti csoportjainak nyílt, parlament nélküli diktatúrát követelő körei jelentették. E csoport operatív vezetője, az EKSz alapítója, Gömbös Gyula, vezére pedig —- elsősorban — Horthy Miklós volt. Az egyházi és világi nagybirtok ellenforradalmi érdekeitől vezettetve működött együtt a középrétegek felső kategóriája nevében fellépő Gömbösékkel, s e nagybirtok vezető politikusi pozícióját elfoglaló Bethlen István megszerezve -a finánctőke köreinek támogatását, létrehozta azt a kormányzati rendszert, amely 10 éven át uralkodott Magyarországon. A szövetség, tartalmát tekintve, változatlan maradt, de az államhatalomban való súlyt illetően — tekintettel a szövetség kompromisszumos jellegére — nem mutat statikus képet a hatalomátvételtől a válság kitöréséig. Ennek oka e három csoport gazdasági és politikai ambícióiban keresendő. A szövetség elvi alapja a forradalomellenesség, a kapitalista rendszer megszilárdításának igénye volt, ebben azonos álláspontot foglaltak el, de ezen kívül a legkülönbözőbb gazdasági és politikai kérdésekben, a csoportok mögött álló társadalmi erőknek megfelelően, más ós más törekvések ütköztek össze egymással.
